Z I N F O

INFORMÁCIÓ NAPI HASZNÁLATRA ÉS A JÖVŐ ALAKÍTÁSÁHOZ. VANNAK  KÉRDÉSEK ÉS  KELLENEK VÁLASZOK.  

MOST HOL TARTUNK? MITŐL LESZ JOBB ÉS MIKOR?  

MIT HOZ A JÖVŐ ÉS MERRE TART A VILÁG?  

HOVA VISZ ÚT ÉS MERRE VAN A TOVÁBB? 

KÖSZÖNET az INFOBÁZIS  PORTÁL működtetését  támogató  utalásokért!   Bankszámlaszám: INFOBÁZIS  13597539-51449104-40110000

AZ INFOBÁZIS  PORTÁL NEM TESZ KÖZZÉ RASSZISTA, MÁSOK VALLÁSÁT, NEMZETI, NEMZETISÉGI, SZEXUÁLIS VAGY POLITIKAI ÉS VILÁGNÉZETI HOVATARTOZÁSÁT GYALÁZÓ, SÉRTŐ, OBSZCÉN VAGY TRÁGÁR KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ KÉPET ILLETVE SZÖVEGET,  ILYEN JELLEGŰ TARTALMAT.    

VÉLEMÉNYALAPÚ  TARTALOM  

                                                                                         

MAGYARORSZÁGON A MAGYAR EMBER LEGYEN AZ ELSŐ

A magyar emberek jelentős része változást akar. Európai demokráciában, európai jogállamban szeretne élni, ahol a magyar ember az első. 

A magyar emberek munkájából származó bevételt és az uniós ingyenpénzt ne egy urizáló, pazarló kormány osztogassa el baráti körben és szórja szét külföldre, ellenőrizhetetlen támogatásokra, költse el kedvteléseire, hanem abból a régóta esedékes jóléti fordulat legyen megfinanszírozva.

A közvetett képviseleti önrendelkezés mellett jöjjön létre, valósuljon meg a közvetlen önrendelkezés is. A nemzeti vagyonalapból jöjjön létre 3 különböző vagyonalap, így az állami vagyonalap, a közösségi vagyonalap és a lakossági vagyonalap, amelynek közvetlen tulajdonosa a 9,5 millió magyar állampolgár.

A  LAKOSSÁGI VAGYONALAP / LAVAP / képezi a magyar állampolgároknak azt a közös tulajdonát, melynek bevételeiből, a  termelő, szolgáltató, pénzügyi tevékenységből és egyéb gazdálkodásból összeálló pénzalap biztosítja a magyar állampolgárokat megillető jóléti jövedelempótlék, pótjövedelem, másképpen nevezve alapjövedelem havi összegének kifizetését.

A magyar költségvetésben nem a társadalom igényeit, szükségleteit leképező arányosság érvényesül, a sportberuházások arányosság tekintetében a lehetséges több mint tízszeresét viszik el a költségvetésből. Magyarország kis ország és képtelen arra, hogy annyi sportlétesítményt képes legyen fenntartani, működését finanszírozni, ami egy 50 milliós népességgel bíró közepes méretű országnak is jelentős terhet jelentene. Ez a megalománia már az olimpia rendezésére illetve annak előkészítésére fordított százmilliárdok költésekor is heves vitát váltott ki.

MAGYAR GAZDASÁG  

A NAGYLÉPTÉKŰ GAZDASÁGI FEJLŐDÉS PROJEKTJEI                      

HAZUGSÁGRA POLITIKÁT ÉPÍTENI NEM LEHET

Hazugságra politikát építeni nem lehet! Ez valószínűen sokszor idézett kijelentés lesz majd, amikor a miniszterelnök illetve több miniszter beszédéből idézik azt a néhány sort, amely szerint már több mint 4,7 millió munkavállaló dolgozik Magyarországon  és   Magyarországon már több mint 4,7 millió foglalkoztatott fizet jövedelemadót. 

Magyarországon nem dolgozik, nem dolgozhat  4,7 millió munkavállaló, mert legalább 800 ezer  magyar külföldön dolgozik az összesen 4,7 millió magyar munkavállalóból.   A külföldön dolgozó magyarokról - akik egy év alatt 1220 milliárd forintot utalnak haza - azt állítani, hogy Magyarországon dolgoznak hazugság.

Magyarországon nem fizet 4,7 millió foglalkoztatott a bére után jövedelemadót. Aki külföldön dolgozik, az külföldön fizet jövedelemadót és járulékot is. Hzaugság azt állítani, hogy a külföldön dolgozók is Magyarországon fizetnek jövedelemadót.

LETT VOLNA MÁSIK ÚT IS

B-MODELL. Magyarországon 3 gazdasági modell ismert, ebből kettőt már kipróbáltak. A 2002-2008 közötti szocialista kormányzás alatt kipróbált  neoliberális modell alkalmazásának eredményei ismertek. 

Hasonlóan van tapasztalat a Matolcsy-féle modell 2010 óta történő alkalmazása során elért eredményekről és következményekről. Ami még nem lett kipróbálva az a  B-modell , noha 1998 óta ott volt  minden kormány asztalán.

Mit tud a B-modell? A B-modell valós piaci lehetőségekre épülő gazdaságfejlesztést kínál.  A B-modell nem a teljes foglalkoztatásra alapozza a gazdasági fejlődést, hanem a nagy tömegű szolgáltatás és árú értékesítésére, ami mellé odateszi a piacot, a keresletet is. A B-modell szerinti ugrásszerű gazdasági növekedést a pár év alatt megvalósítható óriásprojektek biztosítják  20-30 milliárd eurós jövedelemtermelő képességükkel.

Békesség, biztonság, gyarapodás. Ezek lennének a közállapotra leginkább használható jelzők.

Amíg a politika nyílt vagy bújtatott szándékai között az első helyek valamelyikén ott a korrupció, addig a B-modell alkalmazására csekély az esély. A B-modell nem a korrupcióra, hanem a nagyléptékű gazdaságfejlesztésre lett kitalálva. Ezért nyilván a legalkalmatlanabb  modell a politikának, amikor a korrupció, a pályázati pénzek visszaosztása, az állami megrendelések visszaosztásért történő juttatás / alkotmányos költség / a rejtett cél.

A GAZDASÁG HÚZÓ ÁGAZATA 

A magyar gazdaság húzó ágazata nem a termelés vagy szolgáltatás lett, hanem a kommunikáció, ami komoly sikerként tudja eladni azt ami valójában nincs. A hatalom kommunikációs gyára elszakítja az embereket a valóságtól.

A 2010-ben hatalomra került politikai elit mindent elvet, ami a fejlett világban cél és a fejlett gazdaság vagy a jóléti társadalom működésében fontos illetve meghatározó.

A demokratikus értékrend, az egyenlő elbánás elve, az arányosság már csupán orbáni mértékben érvényesülhet Magyarországon. A keleti nyitás nem csupán irányváltást jelez, de annak tagadását is, ami a fejlett nyugathoz kötött bennünket.

Új értékrend érvényesül, új társadalom- és gazdaságformáló nézetek, új elvek és víziók mentén alakulnak a működés új rendjét formáló szabályok.

HOL TARTUNK? 

A rendszerváltást követően a politikai erők között talán egy dologban volt egyetértés. Abban, hogy a fejlett nyugati világhoz akarunk tartozni, a mintát számunkra a fejlett nyugati országok jelentik.

A 2010-ben hatalomba került politikai elit felrúgta ezt a konszenzust, új célok, új víziók lettek. A nyugathoz való tartozás hangsúlyozása helyett már a függetlenségért folytatott szabadságharc a téma és az új irány kelet lett. Róma helyett Bizánc. Nem úgy mint államalapító István idejében.

A magyar politika nem tud kikeveredni a sajátosan értelmezett  szabadságharcból és a Magyarország számára a Marshall-segélynél nagyobb mértékű uniós támogatást folyósító nyugat is az ellenséges oldalra került. Ebből az lett, hogy még ugyan beszélnek velünk ha muszáj, de már igazán nem tekintenek bennünket közéjük tartozónak.

MAGYARORSZÁG ÚJBÓL KOMPORSZÁG LETT

Magyarország újra sodródik, a biztosat feladva új kapaszkodót keres. Kina, Oroszország már a baráti oldalra került. A baj ezzel az, hogy a sodródás a keleti nyomorzónába viheti az országot és akkor majd generációk küzdelme kell hozzá, hogy kikerüljünk a szegénysorról.

A jóléti társadalom építése helyett pedig az új cél a munkaalapú társadalom és munkaalapú gazdaság lett, főként ázsiai bérmunkával. Az új vízió szerint majd a szalag fölött görnyedő magyarok százezerei teremtik meg a szép új világot.

MUNKAALAPÚ RENDSZER

Az Európai Unióban Magyarország az egyedüli tagállam, ahol nem az európai értékrend alapján álló jóléti rendszer építése a cél, hanem egy merőben új vízió, az illiberális munkalapú rendszer megvalósítása.

A 2010 óta hatalmon lévő politikai elit szerint szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, mert a liberális állam - a 2010 előtti magyar példa alapján látható - nem képes megvédeni a közösségi vagyont és az országot az eladósodottságtól.

Túl kell lépni a Nyugat másolásán, mert a nyugati fejlett országokban létező jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait és sikertelenségre van ítélve.

2010 óta Magyarország nem jóléti - bár előtte se volt, ám célként létezett -, hanem munkaalapú állam, ahol a kormány célja a teljes foglalkoztatottság elérése.

Azt, hogy mi is a munkaalapú állam, a munkaalapú társadalom nem lehet definiálni, de ha látják felismerik és egyik fontos jellemzője, hogy nem fizet segélyt, ha az állampolgárok nem nyújtanak érte valamit. Az erre született megoldást közmunkának nevezik.

REFORM VAGY KÍSÉRLET?

A munkaalapú rendszer megvalósítását a kormány magyar reformnak mondja, mások pedig kísérletnek. Magyarország a laboratórium és a magyar nép a kísérlet alanya.

A vitathatatlan eredmény: a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. Az illiberális munkaalapú rendszer olyan vízió, aminek a részletei még nem lettek kibontva. Az eddig megismertekből az érzékelhető, hogy azért van valamilyen demokrácia, ami esetenként parancselvű és létezik a szólásszabadság, de azért kockázatos élni vele.

Ami a munkaalapú rendszer fejlődéshez való viszonyát illeti, ellentmondásos a helyzet. Amikor a jövőkutatók a negyedik ipari forradalom kezdetén már sokadszor mondják, hogy a munkahelyek több mint fele az automatizálás, a robotizáció miatt meg fog szűnni, Magyarország akkor akar munkaalapú gazdaságot építeni és összeszerelő üzemeken alapuló ipart fejleszteni.

Amikor a világ arra készül, hogy a szolgáltatás lesz a fő foglalkoztató ágazat, Magyarország a szolgáltatást mellőzve az iparban akar munkahelyeket teremteni, erre fordítva minden energiát és forrást.

A magyar iskolákban pedig az informatika széleskörű alkalmazásának oktatása helyett heti 5 óra testnevelés és plusz énektanítás biztosítja a magyar fiatalok jövőre történő fizikális és mentális felkészítését.

Ilyen jellegű és léptékű kísérlet - mint a munkaalapú rendszer bevezetése - Magyarországon akkor lehetne sikeres, ha találkozna a magyar társadalom igényeivel, elvárásaival és a magyar társadalmat alkotó magyar emberek egyéni szándékaival, elképzeléseivel.

JÓLÉT HELYETT CSAK A MUNKA

Magyarországon a munkaalapú gazdaság egyet jelenthet azzal, hogy véglegesen lemondunk a jóléti társadalomról és az ehhez szükséges teljesítményt biztosító gazdaság megteremtéséről.

Véglegesen elfogadjuk a sokak számára a nyomorhoz közeli vagy azt nem sokkal meghaladó életszínvonalat biztosító bérek fennmaradását. Ugyanis a munkaalapú gazdaság működésének alapvető szabálya a bérek lehető legalacsonyabb szinten tartása, csak így hozható termelés és bérmunka az országba.

A munkaalapú gazdaság - nevezhetjük napszámos kapitalizmusnak is - az összeszerelő üzemekkel más gazdaságok kiszolgálója lesz és mint szerver gazdaság olyan szorosan kapcsolódik az országba termelést behozó cégekhez, hogy az ottani változásokat szinte direktben érezzük, fejlődésünk is az ottani fejlődés függvénye lesz, persze jóval alacsonyabb szinten.

A magyar emberek munkaalapú rendszerrel szembeni ellenérzése nem a munkával szembeni ellenérzést jelenti. A magyar embereknek semmi bajuk a munkával. Többségük dolgos, igyekvő ember, de a jólétet mint célt nem hajlandók lecserélni a munkára.

A munka mint fogalom nem alkalmas arra, hogy a társadalom számára cél legyen. A munka hasznos, értéket teremtő, jövedelemszerző tevékenység, de arra alkalmatlan, hogy az emberek életét meghatározó viszonyok, így például az életszínvonal és életminőség tekintetében cél lehessen.

Azok az idők már elmúltak, amikor a politika célja a nyugati jólétet és a kapitalizmust elvető, felsőbbrendű célok megvalósításáért küzdő és dolgozó szocialista vagy kommunista embertípus kinevelése lehetett.

A MUNKAALAPÚ ILLIBERÁLIS FÖLÉNYE  

Lehet a munkaalapú gazdaság vízójáról ábrándozva nagy terveket szőni, hogy majd Magyarország lesz a térség termelési központja. Lehet hangzatos kijelentésekkel ízzitani a mélymagyar büszkeséget, hogy már mi adjuk a példát az összeomlása előtti állapotban a jólét romjain fetrengő nyugatnak. Mert ők a múlt, mi meg jövő. Már a mi térségünk lett Európa gazdasági fejlődésének motorja.

De amikor a hanyatló, önmagába roskadó nyugat nem utalja a magyar gazdaságot infúzió módjára stabilizáló uniós támogatást, akkor jön a kijózanodás és annak pánikszerű felismerése, hogy munkaalapú illiberális erkölcsi és gazdasági fölénye inkább még csak szavakban létezik. Uniós támogatás nélkül padlót fognánk. Persze ezért is nyilván Brüsszel a hibás.

KÉT KUTATÁSI IRÁNYZAT

Magyarországon a gazdasági fejlődés irányának és ütemének, a gazdasági növekedés élénkítésének alakulását vizsgáló elemzés és kutatás vonatkozásában alapvetően két különböző irányzat létezik.
Az egyik irányzat a megtörténtet, a lezajlott folyamatokat elemzi és ebből próbál meg következtetéseket levonni, ez alapján készít előrejelzést. Ez az általánosan elfogadott és alkalmazott irányzat.  

A másik irányzat a létező helyzetből kiindulva a lehetségest kutatja, azt, hogy a földrajzi, nemzeti adottságok, az embertőke és társadalmi tőke, de főként a fellelhető lehetőségek figyelembe vételével milyen fejlődési pálya, milyen jövőkép biztosíthatja az ország gyors felemelkedését. Erre az irányzatra Magyarországon egyedüli példa a B-modell.

Az ESZ gazdasági stratégiájának megalkotásakor ezt az elemzési és kutatási irányzatot, a B-modell megalkotásakor alkalmazott módszert választotta, abból kiindulva, hogy ha csak a lezajlott és jelenleg zajló folyamatokat kutatják és ebből vonnak le következtetéseket, abból csupán az látható, hogy mi lesz ha minden így folytatódik tovább. Az Ellenzéki Szövetség az új megoldásokat keresi.  A régiben pedig nem lehet megtalálni az újat.

KÉT NÖVEKEDÉSI ELMÉLET  

Az egyik elmélet azt mondja, hogy az adó- és járulékkulcsok csökkentésének, továbbá a kedvező világgazdasági folyamatoknak a hatására majd szép lassan beindul a gazdasági növekedés, ezt kell türelemmel kivárni. Ez esetben a növekedés a gazdaság spontán mozgása révén jön létre, számokban pedig azt jelenti, hogy nagyjából 1-2%-os növekedés várható, ami a folyamat erősödése során felmehet 3-4 %-ra is.

A másik növekedési elmélet, a B-modelles elmélet a szervezett keresletre épülő tudatos gazdaságfejlesztésben, a két faktoros gazdasági növekedés alkalmazásában látja a kibontakozás lehetőségét. Ez esetben azonnal indítható a növekedés, és 5 év alatt akár megháromszorozható a magyar gazdaság teljesítménye, a duplázás pedig erőlködés nélkül megvalósítható.

A két növekedési elmélet közötti alapvető különbség az, hogy egyik esetben kivárják amíg spontán, magától beindul a növekedés, a másik esetben - a B-modelles esetében - viszont kidolgozott növekedési program alapján tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel beindítják a növekedést.

KÉT NÖVEKEDÉSI FAKTOR

Az egyik növekedési faktort a gazdaság spontán mozgása révén létrejövő spontán növekedés lehetősége jelenti. Ez esetben a jogi szabályozás, az adó és járulékok kulcsainak változtatása révén kialakuló feltételrendszer és állami valamint uniós támogatás jelenti a stimulációt, másrészt a világgazdasági folyamatok kedvező hatása lehet befolyásoló tényező. Ez a növekedési faktor a létező lehetőségek mintegy harmadának kihasználására nyújt lehetőséget.

A másik növekedési faktort a tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel megvalósítható ugrásszerű gazdasági növekedés jelenti, aminek kis töredéke is hosszú évek alatt jönne létre a spontán fejlődés révén.

A két faktor együttes hatása révén érhető el az az állapot, ami a létező lehetőségek közel teljes mértékű kihasználásának mondható.

A GAZDASÁGI MODELLEZÉS HIÁNYA  

Az elmúlt időszak kormányai mellőzték a gazdasági modellezés alkalmazását is, úgy tudni, erre szakértőjük sem volt. Csupán hatásvizsgálatot alkalmaztak egyes esetekben, amely merőben más mint a modellezés. A hatásvizsgálat egy kormányzati intézkedés, monetáris vagy jogi szabályozás lehetséges következményeit vizsgálja.

A modellezés nem a következményeket, hanem a folyamatot, magát a megoldást, a cél elérésére kidolgozott cselekvéssort, elképzelt logikai rendszert teszteli, azt vizsgálja, hogy  egyáltalán működik-e a folyamat, mely tényezőkön, összetevőkön lenne célszerű változtatni, hogyan fokozható a hatékonyság.

Gazdasági modellezéssel vizsgálható lett volna, hogy az adó- és járulékcsökkentés vagy a pályázati úton kiosztott több ezer milliárd forint állami és uniós támogatás miért nem generál gazdasági növekedést, miért csak adományként működve magánvagyonokat gyarapít.

Gazdasági modellezéssel kimutatható lett volna, hogy piac nélkül, kereslet nélkül adó- és járulékcsökkentés, állami vagy uniós támogatás, de alacsony kamattal adott hitel sem gerjeszt gazdasági növekedést, azért is, mert ha láthatóvá válik ilyen piaci lehetőség vagy kereslet, akkor arra több száz tőkével rendelkező vállalkozás azonnal rástartol és elviszi.

AZ ÍGÉRET FÖLDJE...

A rendszerváltáskor sokan hittek benne, hogy Magyarország rövidesen az ígéret földje lesz. 5-10 év alatt utolérjük Ausztriát és majd hasonló életszínvonalon élhetünk mint az osztrákok. Nem így lett! Maradt a kérdés: csupán álom vagy elérhető valóság, hogy Magyarország az ígéret földje legyen? Létezik az amerikai álom magyar változata?
 
Mindez az elvi okfejtések és érvek ütköztetése szintjén mozog addig, amíg valaki le nem tesz az asztalra egy olyan modellt, amiben benne van annak lehetősége, hogy Magyarország akár 5 év alatt megközelítse, sőt utólérje Ausztria gazdasági teljesítményét és az osztrák életszínvonalat. A B-modell egy erre alkalmas gazdasági innováció, ami az önszerveződő piacgazdaság működése révén létrejövő gazdasági teljesítményt kiegészíti a második növekedési faktorral létrehozható gazdasági teljesítménnyel. Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek.

A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító B-modell szerinti gazdasági struktúra tudatos  gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel hozható létre. Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és  időben biztosítható. A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés.

B-MODELL

Gazdasági innováció, amivel átléphetünk a jólét küszöbén és  ami sok  magyar ember számára adhat új esélyt, új lehetőséget a boldogulásra.

Magyar modell, magyar mentalitáshoz igazodó gazdaságszerkezettel. Új gazdasági gondolkodás. Ideológia helyett jólétet hozó innováció.

Két faktoros gazdasági növekedés. Két motor hajtja a gazdaságot.

A B-modell szerinti nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre. A B-modell alkalmazása lehetőség arra, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat ahhoz, hogy elérjünk oda, ahova rövid idő alatt, jóval könnyebben is eljuthatunk.

ELVI ALAP   

A demokrácia, a jogállam, a piacgazdaság létrejöttének egyező akarása, az önérdekű szerveződésnek, a verseny szabadságának akadály nélküli érvényesülése esetén is jelentősen különböző állapot alakulhat ki a gazdasági fejlődés milyenségét, a gazdasági növekedés mértékét, a gazdaság szerkezetét és a társadalom tagozódását illetően.

A B-modell az erős demokrácia, erős gazdaság pilléreire épülő olyan kapitalizmus modellje, amelyben az állam – mint szolgáltató állam – a legfőbb szervezőerő szerepét felvállalva megteremti a jóléti társadalom gazdasági alapját képező szervezett piacgazdaságot. A B-modell azokat a lényeges összefüggéseket, jellemző sajátosságokat vázolja, amelyek irányadók, meghatározók a szervezett piacgazdaság létrejöttéhez, egy olyan gazdaság, olyan társadalom létrejöttéhez, amelynek legfőbb kedvezményezettje az egyszeri életértéket képviselő ember.

A modell lényeges jellemzője, hogy az önerőből történő érvényesülés legszélesebb körű megvalósulása, az önérdekű szerveződés gerjesztése, kiteljesedése révén biztosítja a létező lehetőségek szabta határt közelítő gazdasági növekedést.

A spontán önérdekű szerveződés keretében az állampolgárok kezdeményezése, cselekvésben megnyilvánuló akarata révén kialakuló szervezettség és az ezt kiegészítő, az állam mint legfőbb szervezőerő által létrehozott szervezettség azt az állapotot eredményezi, amikor összeér az egyén és az állam cselekvésének határa, amikor a legteljesebb mértékben megvalósulhat a lehetőségek és kiaknázatlan erőforrások felkutatása, használatbavétele.

Az állam polgárainak egyező akarata és tevékeny részvétele által, az állam mint legfőbb szervezőerő közreműködésével teremthető meg a gerjesztett, kiteljesedő önérdekű szerveződés, amely voltaképpen a szervezett piacgazdaság megvalósulását jelenti.

A szervezett piacgazdaság képes megjeleníteni a társadalom azon önérdekűségét, hogy a ma Magyarországon élők tudását, képességeit, adottságát figyelembevevő gazdaságszerkezet kialakítása révén jóval többen váljanak az értékteremtő folyamat részesévé és mind kevesebben kerüljenek a támogatást igénylők élethelyzetébe.

A szervezett piacgazdaság sem képes arra, hogy megvalósítsa a gazdasági és társadalmi igazságosságot, de jelentősen közelít ahhoz, kiterjeszti az egyenlő elbánás elvét és számottevően növeli az esélyegyenlőséget.

A B-modell szerinti állam nem a polgárok életét befolyásoló, beavatkozó állam, hanem szervezettséget teremtő, szolgáltató állam. Az állam szolgáltatásokat nyújtó közreműködése nem korlátozza a verseny szabadságát, nem csorbítja a piacgazdaság szereplőinek jogait, de egyenlőbbé teszi a létező lehetőségek megismerését és elérhetőségét.

ÚJ ELLENZÉK, ÚJ POLITIKA, ÚJ CÉLOK! 

EGY ÉLETED VAN ÉS EGY SZAVAZATOD. ARRA SZAVAZZ AKI JOBBÁ TEHETI AZ ÉLETED!  ÁLLJ KI MAGADÉRT!  AMI NEKED JÁR, NE MÁS TEGYE ZSEBRE! 

SZAVAZZ MAGADRA! LÉGY TE A NYERTES!

ELLENZÉKI   SZÖVETSÉG   PROGRAMJA

JÓLÉTI FORDULAT -  JÓLÉTI, ÖSZTÖNZŐ, INNOVÁCIÓS JUTTATÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK                            

TÁMOGATÁSOK

1./  LAKBÉR TÁMOGATÁS RÁSZORULÓKNAK

A  határon túlra juttatott ellenőrizetlen felhasználású támogatások  / pl. Vajdaságba 60 milliárd forint, magukat magyaroknak valló szerbek házvásárlásának támogatása sok millióval, Erdélybe elfolyó követhetetlen 100 milliárdos támogatás, erdélyi, magukat magyaroknak valló románok támogatása magyar közpénzből 10 milliókkal, traktorvásárlás, üvegházak építése, stb. külföldi sportegyesületek, focicsapatok  sokmilliárdos támogatása, adriai kikötő vásárlása, szlovéniai welnesz komlexum vásárlása kormány számára, külföldi egyházak segítése, stb... / helyett erre fordítandó összegekből Magyarországon élő magyarok lakhatásának támogatása 50-100 ezer forint közötti bérleti díj támogatással, a kedvezményezettek száma elérheti a 100 ezer főt. 

A kedvezményzettek közül előnyt élveznek,
gyermeket egyedül nevelő, albérletben, bérelt lakásban élők,
gyermekes családok,
rászoruló nyugdíjasok,
lakásukat elvesztett, banki hitelek károsultjai,
krízis helyzetben lévők, betegek, fogyatékkal élők, stb...

1./  KOMFORT I. ÉS KOMFORT II. TÍPUSÚ  TÁMOGATÁS

A rendszerváltással felérő kormányváltást követően minden évben 200 ezer Magyarországon született magyar állampolgár kaphat az államtól 500 ezer forint összegű általános lakásfelújítási támogatást. Amennyiben év végén a költségvetésben legalább 50 milliárd forint összegű maradvány keletkezik úgy plusz 100 ezer magyar állampolgár kaphat 500 ezer összegű általános lakásfelújítási támogatást. 

Az általános lakásfelújítási támogatás nincs feltételhez kötve, odaítélésében az igénylő jövedelmi viszonya, rászorultsága jelenti az egyetlen figyelembe veendő szempontot. Igényelheti fiatal, idős, nyugdíjas, családos, egyedülálló.

A KOMFORT I. lakásfelújítási támogatás költhető lakásfelújításra, festésre, parkettázásra, fürdőszoba felújítására, ajtó, ablak cseréjére, minden a felújítással kapcsolatos kiadásra. 

A KOMFORT II. a lakáshoz tartozó készülék vásárlására fordítható támogatást jelent. Vásárolható belőle cirkó, konvektor, klíma, hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, tűzhely, de nem vásárolható televízió, szórakoztató elektronika, mobil, stb.

Az állam évente 200 ezer fő Magyarországon született magyar állampolgár számára adna 500 ezer forint értékű KOMFORT I. és KOMFORT II. lakásfelújítási támogatást. Ez az állam számára évente 100 milliárd forint kiadást jelentene. 

100 ezer magyar embernek felújításra juttatandó  50 milliárd forint támogatás 10 milliárd forinttal kevesebb mint amennyibe a vadászati kiállítás megrendezése került vagy amennyibe a MOTO GP pálya kiépítése kerül és 30 milliárd forinttal kevesebb annál a 80 milliárd forintnál amit az Orbán-kormány a szállodák, panziók felújítására adott olyan időszakban amikor a járványhelyzet miatt nem is volt vendég.

BÉRLAKÁSOK ÉPÍTÉSE 

A bérlakásokba először az albérletben vagy szülőknél lakó és gyereket nevelő családok költözhetnének, közülük is elsőbbséget élveznének a gyermeket egyedül nevelő szülők.

Magyarországnak minden gyermekre szüksége van. Szükség van arra a félmillió magyar gyermekre is, akiket egy szülő nevel és akiket az Orbán-kormány elhibázott, torz családpolitikája hátrányosan érint. Az egy vagy több gyermeket egyedül nevelő szülők jelentős része albérletben él vagy a nagyszülők lakásában. Számukra a CSOK, a kormány lakástámogatási rendszere nem jelent megoldást. Az egyszülős családok száma 300 ezer és többségük lakhatási problémával küzd. Nekik megfizethető bérlakások kellenének.

Stadionok, sportcsarnokok építése helyett, százmilliárdokat elnyelő sportversenyek, vadászati világkiállítások rendezése helyett bérlakásokat kell építeni, melyekbe először a gyermeket nevelő, albérletben vagy szülőknél élő családok - közülük is elsőként a gyermeket egyedül nevelő szülők - költözhetnek, kedvezményes bérleti díjat fizetve.

Magyarországnak minden gyermekre szüksége van. Az államnak kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten segítse,  tisztességes, európai viszonyok között élhessenek a magyar gyerekek.

Ami a finanszírozást illeti, néhány adat. A Fudan egyetem létesítésére szánt 500 milliárd forintból 20 ezer két szobás, 25 millió forintból megépíthető bérlakás készülhetne. A belgrádi vasútvonal megépítésére szánt 1000 milliárd forintból 40 ezer hasonló bérlakás készülhetne. Az MC alapítvány részére adott 290 milliárd forintból 11 600 bérlakás épülhetne. A vadászati világkiállításra adott 60 milliárd forint közpénzből 2400 bérlakás épülhetett volna. A Vajdaságnak adott 60 milliárd forintból ugyancsak 2400 bérlakás épülhetett volna. A 2018 decemberében a sportszervezetek, egyházi szervezetek és alapítványok között szétosztott 200 milliárd forint költségvetési maradvány-közpénzből 8000 ezer bérlakás épülhetett volna. Ez idáig 84 400 bérlakás. És nem került szóba az a sokszor 2-3 milliárd amit az Orbán-kormány csak úgy szétosztott ilyen vagy olyan támogatásra, ami sok száz bérlakás árának szétosztását jelentette.

" STOP A NÉPESSÉGFOGYÁSNAK " PROGRAM ÁLLAMI TÁMOGATÁSA 

Minden magyar gyerekre szükség van! A magyar kormánynak a rohamosan változó életkörülmények, élethelyzetek, társadalmi mozgások figyelembe vételével, szakemberek, stratégiai elemzők és stratégiai tervezők bevonásával kell olyan programot kidolgozni és rövid időn belül elindítani, ami megállíthatja a népesség fogyását.

 A valósággal ütköző és csupán képzeleti síkon létező családmodellre alapozni a magyar népesség növekedését finoman fogalmazva nem átgondolt stratégia.

Új kutatások igazolják, hogy sokkal több magyar fiatal vállalna húszas, harmincas éveiben gyereket, ha a gyermek gondozását, nevelését rövidebb, hosszabb időre, pl. külföldi tanulmányok, külföldi képzés, külföldi munkavállalás, krízishelyzet, stb. esetén az állam által létrehozott, színvonalas gondoskodást biztosító otthonok átvállalnák.

Ebben az esetben az állam számára a fő kérdés az, hogy szükség van az ilyen feltételek mellett vállalt magyar gyerekekre és a magyar állam hajlandó a nívós, családi otthonhoz hasonlító szintű gondoskodás biztosítására alkalmas otthonok létrehozására. Ilyen otthonok létrehozása, működtetése töredékébe kerülne annak mint amennyit a jelenlegi magyar  kormány a sportra áldoz.

A kutatások lényeges megállapítása, hogy az ilyen feltételekkel gyermeket vállaló fiatalok közül senki nem akar lemondani gyermekéről, csak egy bizonyos időre adná át gyermeke gondozását, utána saját maga akarja nevelni. Ezen átmeneti időszak alatt is látogatnák gyermeket és hasonlóan a nagyszülők is.

Ahhoz, hogy ebből kiérlelt koncepció legyen, legalább kísérleti szinten elkezdődjön a megvalósítás, kormányváltást követően azonnal indítani kéne a STOP A NÉPESSÉGFOGYÁSNAK programot.

CSALÁDI KOLLÉGIUMOK ÉPÍTÉSE

Magyarországon a gyermekek megfelelő életkörülményeinek biztosítása a sportot is leelőző szempont.

Speciális kollégiumokat kell építeni, ahol a gyermeket egyedül nevelő szülők átmeneti időszakra, például krízishelyzet esetén vagy rövid távú külföldi munkavállalás esetén elhelyezhetik gyermekeiket, ahol azok a gyerekek is otthonra találhatnak, akiknek sorsa nem hordozta a családi gondoskodás, törődés lehetőségét.

A speciális kollégiumokat családi kollégiumoknak is nevezhetnénk.  Nem csupán diákszállások lennének hanem a nevelést segítő, számos olyan ismeretet adó közösségi létesítmények, melyekben valamilyen szinten megvalósulhatna az amit egy gyermek családi közösségben élhet meg.

Az ilyen kollégiumokban mód nyílna tartós és rövid időtartamú bennlakásra és mód nyílna bejárásra, például az említett foglalkozásokon való részvételre. A kollégiumok rászorultsági elven a nem bennlakók részére is biztosíthatnának étkezési lehetőséget.

Az ilyen speciális kollégiumok fenntartása, működtetése csak töredékébe kerülne annak, amit az Orbán-kormány a fociakadémiák fenntartására, működtetésére költ.

INNOVÁCIÓT ÖSZTÖNZŐ TÁMOGATÁSOK 

Bűszkén valljuk, hogy nemzeti sajátosságunk az ötletesség, a találékonyság. Az ország szempontjából mindegy, hogy kutatóintézetben vagy egy újító garázsában jön létre az új megoldás, az újdonság, a lényeg, hogy létrejöjjön és minél nagyobb számban. Ha  2026-ben kormányváltás lesz, akkor nem csupán a kutatóintézetek, de a köznapi innováció is megfelelő állami támogatásban részesül.

Az Ellenzéki Szövetség álláspontja, hogy mindenki számít, minden jó ötletre, értelmes elképzelésre, használható innovációra szükség van. Minden olyan jó ötlet  kapjon támogatást,  ami előbbre viheti az országot.

A támogatás nem politikai elkötelezettség, baráti viszony alapján járna vagy kapcsolati rendszer keretében lenne elérhető, hanem minden arra érdemes ötlet, innováció, elképzelés, alkotás, koncepció, terv megkapná, amely hozzátehet valamit az ország fejlődéséhez, előbbre viheti az országot.

ÉVENTE 1000 ÚJÍTÁS TÁMOGATÁSA 1 MILLIÓ FORINTTAL
 

Minden évben 1000 újítás, innováció kapna 1 millió forint vissza nem térítendő kezdeti támogatást a megvalósításhoz, minták létrehozásához.  Az állam minden olyan innovációt támogatna, amely iránt felmérhető, becsülhető kereslet lenne a piacon.

Azokat az új megoldásokat, amelyek vidéki vállalkozások által kis szériában, egyszerű felszereltséggel gyártható terméket jelentenek, az állam megvásárolná és az újító minden legyártott darab után az őt megillető szerződésben rögzített díjban részesülne. Azok az újítók akik saját vállalkozást hoznának létre a gyártásra állami támogatást kapnának az elinduláshoz.

Az állam által működtetett információs portálok közül a gazdaságszervezéssel, köznapi innovációval foglalkozó portálok részletes tájékoztatást adnának arról, hogy milyen területen célszerű új ötletek megvalósításába kezdeni, például milyen új termékekre lenne szüksége az állam gazdaságszervező tevékenysége által létrejövő új, vidéken sok munkahelyet teremtő vállalkozásoknak. Ebbe a körbe sorolhatók az ajándéktárgyak, ajándéktárgyak kerámiából, fából, textilből, bőrből, üvegből, bármiből, a lényeg, hogy tetszetős formája legyen, legyen benne ötlet, kreativitás, és már az esztétikumával képes legyen eladni önmagát.

Ajándéktárgyak, egyszerű ötletes eszközök, konyhai, kerti eszközök megvalósítását, gyártásra alkalmas  mintájának elkészítését  1 millió forinttal támogatja az állam, amennyiben ennek alkalmazási, gyártási jogát eladja az újító, úgy minden darab után megkapja az őt megillető díjat.

Kiemelt kört jelentene a kisméretű áramtermelő napelemes és huzatgenerátoros megoldások támogatása.
A napelemes mini, mikro " erőművek " számtalan fajtája ideális termék lenne a vidéki műhelyek kisüzemek számára mint gyártható, munkahelyet teremtő innováció.

Ilyen innováció lenne például a zsalugáter hátoldalára szerelt napelem. A zsalugáter becsukva sötétít, kinyitva ingyen áramot termel a lakás tulajdonosának, mellyel hűtőszekrény, ventillátor, télen kis teljesítményű fűtőkészülék működtethető. Ez az áramforrrás nem lenne összekapcsolva a hálózattal, hanem szigetszerűen működne és akkumulátorral lenne tárolható az energia. Napelemes megoldások, erkélyre, ablak alá akasztható napelemes tábla, virágláda napelemes felülettel és számos hasonló megoldás lenne alkalmas ingyen áram előállításra. Vidéki vállalkozások sokasága foglalkozhatna ezek előállításával, szerelésével.

Az állam támogatná ilyen vállalkozások létrejöttét, működését, az ilyen formában megvalósuló munkahelyteremtést. Bőven lenne kereslet, piac a mini és micro áramtermelő eszközökre, az pedig plusz piacot jelentene, ha az állam támogatásokkal ösztönözné ilyen termékek vásárlását.

Az Ellenzéki Szövetség  tett lépést az ilyen ingyenáramot termelő megoldások iránti lakossági igény, érdeklődés felmérésére. Az ESZ vezetője emailben kereste meg Budapest főpolgármester helyettesét, hogy támogassa 20 millió forinttal egy kis bemutatóterem létrehozását Budapesten, ahol ilyen műszaki megoldások lennének kiállítva és ahol a budapestiek megnézhetnék a napelemes ingyen áramot termelő zsalugátert, napelemes virágládát, erkélyre szerelhető napelemeket és számos hasonló megoldást. A főpolgármester-helyettes asszony nem méltatta válaszra a megkeresést.

Az ESZ egyrészt emiatt a viszonyulás miatt nem támogatja  Karácsony Gergely főpolgármesterré történő újraválasztását. Nem támogatja, mert ha a civilek világából érkező megkeresést, innovációt ilyen tiszteletlen és méltatlan módon kezeli Karácsony Gergely stábja, adminisztrációja akkor nem méltó a támogatásra. Az ESZ szimpatizánsainak, támogatóinak Vitézy Dávid támogatását ajánlja, amennyiben Vitézy Dávid elfogadja és támogatja az ESZ BUDAPEST KAPUI projekt ötletét.

Az évente 1000 újító támogatása kiindulási adatot jelent, amennyiben 5000 ezer támogatásra érdemes innováció után igényelnek támogatást, akkor 5 ezer újító fogja megkapni az 1 millió forintos támogatást.

ÉVENTE 1000  FŐISKOLÁS, EGYETEMISTA KAPHAT 1 MILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁST INNOVÁCIÓJA MEGVALÓSÍTÁSÁRA

Minden évben 1000 egyetemista és főiskolás kapjon 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást új ötletek, új elképzelések megvalósításához. Már a felsőoktatásban el kell elkezdeni az innováció állami támogatását, mert így születhetnek, merész új ötletek, ez adhat lendületet a fiatalkori kreativitásnak.

FINANSZÍROZÁS

Az innovációt ösztönző támogatások olyan csekély összeget jelentenek a költségvetés szempontjából, hogy talán szót sem érdemes rá vesztegetni. 1000 újító támogatása 1 millió forinttal 1 milliárd forintot jelent és 1000 egyetemista innovációjának 1 millió forinttal történő támogatása plusz 1 milliárd forintot. De azért mégis néhány példa. Ennyibe kerül egy nemzeti konzultáció, de ennek sokszorosa megy plakátolásra. Ennél 1 milliárddal többet kap a professzorok alapítványa, a vadászati kiállításra ami alig hoz bevételt ennek 30-szorosát költötte a kormány.

INNOVÁCIÓ

VILLAMOS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA ÉS SZOLGÁLTATÁSA KÖRÉBE TARTOZÓ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA  

Magyarországon jelenleg kiszámíthatatlan, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a lakosság, állami és önkormányzati intézmények illetve gazdaság villamosemergia-igényének kielégítéséhez a napelemes, szélerőműves és egyéb módon villamos áramot előállító kisebb vagy nagyobb áramtermelő egységek. Jelenleg még nem is léteznek azok a kis berendezések, melyek egy vagy két év múlval már több százezer háztartásban szolgáltatnak ingyen áramot, ingyen energiát. 

Az " INGYEN " kifejezés lesz a varázsszó, ami hatalmas keresletet generálhat a különböző ötletes napelemes áramtermelő műszaki megoldások vonatkozásában. Ingyen áramot szolgáltathat a virágláda felületére szerelt napelem, az ablak alá, főlé, az erkélyre akasztott napelemtábla, a zsalugáter hátoldalán lévő napelem, vagy  akár az épület számára üvegborítás hatását kölcsönző vagy szigetelés céljából az épület falára szerelt nagy felületen ingyen áramot termelő napelemes borítás.

Az önkormányzatok feladata lenne a városkép szempontjából szabályozni az ilyen jellegű napelemes konstrukciók telepítését, az állam pedig az ilyen jellegű műszaki megoldások sokféleségét kitaláló innovációt támogatva pörgethetné fel a folyamatot.

Ennek jelentősége nem csupán abban áll, hogy az ingyen energia számos módon történő előállításának lehetőségét jelenti, hanem egy új iparág semmiből való megszületését. A hazai innovációra alapozva, számos olyan kis méretű és viszonylag egyszerű konstrukció születik és kerülhet gyártásba, amik kisebb üzemekben, műhelyekben előállíthatók, összeszerelhetők. Állami támogatással nagyrészt videkre irányíthatók ezek az ipari tevékenységek, vidéken számos új munkahely teremthető. Jelenleg a magyar állam külföldi befektetőknek 30-50 milliós forintos támogatást ad egy munkahely létesítésére, ez a bmodelles iparfejlesztés ennek tizedéből, 3-5 millió forint állami támogatással megvalósítható.

A B-modell 1998 óta minden magyar kormány asztalán ott volt. A B-modell olyan gazdaságfejlesztési innováció amelynek alkalmazásával 5 év alatt megteremthető Magyarországon a jólét gazdasági alapja. A B-modell - Baranyai-féle modell - szerinti nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre. A B-modell alkalmazása lehetőség arra, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat ahhoz, hogy elérjünk oda, ahova rövid idő alatt, jóval könnyebben is eljuthatunk.

A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító B-modell szerinti gazdasági struktúra tudatos  gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel hozható létre. Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és  időben biztosítható. A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés.

A napelemes és huzatgenerátoros áramtermelő konstrukciók hazai gyártása nagy hozzáadott értékű ipari, termelő tevékenységet jelentene, jelentősen növelve a magyar ipar versenyképességét. Magyarország az ilyen típusú készülékek fejlesztésében, gyártásában az élenjárók közé kerülhetne Európában ami jelentős exportot eredményezne.

A lakossági villamorenergia-felhasználás vonatkozásában merőben új helyzetet jelenthet a kisméretű, midi, mini, micro napelemes szigetüzemű konstrukciók használata és az akkumulátoros energiatárolás. A fogyasztók megveszik a berendezéseket és attól kezdve rendelkezésre áll az ingyen áram, amit nem táplálnak be a hálózatba, nem kötnek össze a hálózattal, hanem azt a saját ingatlanon  belüli elosztóból felhasználnak vagy akár tárolnak.

Az ingyen áram iránti igény várhatóan egyre gyorsabban és mind szélesebb körben terjed, mert ez esetben csak egyszeri árat kell fizetni az ingyen áramot előállító berendezésért.

Mindez az ország energiapolitikájában mint tényező nem hagyható figyelmen kívül. Nincs megbízható kiindulási alap, de becslés se, hogy mekkora lesz a háztartások és vállalkozások saját előállítású villamosenergia kapacitása, beleértve a tárolt energiát is és mekkora a vételezni kívánt igény ami erőművekkel és vásárlással biztosítható. 

Ebben lényeges tényezőként kell figyelembe venni a szigetüzemű kisteljesítményű ám várhatóan milliós számot elérő napelemes konstrukciók forgalomba kerülését, beszerzését. Az ESZ koncpciója szerint a jövőben ennek inovációját, gyártását, beszerzését az állam jelentős költségkerettel támogatja.

Amikor majd Magyarországnak olyan kormánya lesz ahol nem a baráti, családi érdekek, kapcsolatok határozzák meg a gazdaságfejlesztés szempontjait, irányait, amikor már nem illiberális munkaalapú lesz a rendszer hanem az európai természetes fejlődésbe illeszkedő jóléti demokratikus rendszer, akkor számos olyan, a magyar emberek érdekeit szolgáló új lehetőség felmerül, melyek esetében a jóléti kormány jelentős állami támogatással segíti az innovációt.

Az ESZ  körében e témával foglalkozó gazdaságpolitikusok, mérnökök dolgoznak ki koncepciókat, megoldásokat, melyek közül csupán néhány az alábbiakban, ami bemutatja, hogy milyen széleskörű a vizsgálódás és a megoldások keresése, hogy a lakosság a legolcsóbb módon jusson hozzá energiához.

1./1./ Villamos energiát előállító vállalkozások által működtetett napelemes, szélgenerátoros kiserőművek által előállított áram, hatalmas akkutelepeken tárolt áram illetve villamos energia értékesítése lakossági és gazdasági célra, a megállapított hatósági ár alatti árszinten, esetenként akciós áron.

2./ Családi házak, gazdasági egységek, lakások számára villamos emergiát előállító egységek bérbeadása felszerléssel, fogyasztásmérővel,

a./ a bérlő megállapodás szerinti áramdíjat fizet a fogyasztás alapján, a minimum fogyasztás meghatározható,

b./ napelemes áramtermelő egységek bérbeadása fix bérleti díjért,

c./ napelemes áramtermelő egységek bérbeadása mezőgazdasági célra, öntözésre, fúrt kutakból, csatornákból történő vízkiemelésre, folyókból öntözéshez vizet szállító csatornákba történő vízkiemeléshez, szivattyúzáshoz.

3./ Vállalkozások állatl működtetett napelemes kieserőmővek, jelentős energia tároló kapacitású akkumulátorokkal, melyek családi házas körzetekben értékesítenek hatósági ár alatti áron, feltételtől függően akciós áron villamos energiát.

4./  Társasházak tetejére szerelt vállalkozások által üzemeltetett napelemes rendszerek melyek kiegészítő áramfogyasztás céljára állítanak elő és értékesítenek villamos energiát.

Az ilyen típusú fejlesztéseket, típusú innovációkat támogatja az állam.

Az ESZ energiapolitikájának fő szempontjai:

1./  A lakosság a lehető legalacsonyabb áron jusson villamos energiához és ne szülessenek elhibázott gazdasági döntések például értelmetlen erőmű építésre, amíg nem látható az ország villamos energiafelhasználásának alakulása, rétegződése, struktúrája.

2./ Az állam energia politikáját elsősorban a lakossági érdekek, az ország érdekei és ne baráti érdekek, de ne is a szuverenitást ismétlődően felülíró politikai érdekek és szimpátiák, ismértlődően kárt, veszteséget okozó politikai elköteleződések befolyásolják.

3./ Legyen szempont a merész, úttörő kísérletek, innovációk támogatása, pl annak a koncepciónak a támogatása, amely társaházak külső, modern esztétikus kinézetét és rendkívül hatásos szigetelését biztosító felújításat úgy képzeli el, hogy kis súlyú, könnyen falra rögzíthető napelemtáblákkal burkolja körbe az épületet. Egy ilyen felújított, napelemtáblákkal borított tégla építésű társaház vagy éppen panel úgy nézne ki mint egy modern üvegborítású új épület, megszűnne a nyári forróság, télen jóval kevesebb energia kellene a fűtéshez.

Az ESZ innovációs koncpciója merőben új irányba terelheti a magyar gazdasági, ipari fejlődést és rövid idő alatt az élre emelheti az ilyen típusú konstrukciók megalkotásában és gyártásában Magyarországot.

HADIIPARI INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA

Bűszkén valljuk, hogy nemzeti sajátosságunk az ötletesség, a találékonyság, Szakértők szerint hibás, sőt ostoba az a gazdaságfejlesztés ami a termelési folyamat leggyengébb láncszemét, a legkisebb hozzáadott értéket képviselő összeszerelésre alapozza egy ország iparát.

Az ESZ a B-modell - Baranyai-féle modell - szerinti koncpciót alkalmazva a legmagasabb hozzáadott értékű ipari fejlesztésre fókuszál, ehhez pedig saját fejlesztés, saját innováció kell. A B-modelles gazdaságfejlesztés a szolgáltatás nagy tömegű értékesítése mellett 3 iparfejlesztési irányt jelöl ki.

Első a kisméretű napelemes, huzatgenerátoros áremtermelő berendezések gyártása értékesítése, mely iránt jelentős kereslet várható. Ezek kifejlesztésében, gyártásában Magyarország az élenjárók között lehet.

A második ág a napelemes szivattyúk, mely a klímaváltozás miatt megnövekvő öntözési igény miatt is keresett termék lehet. Napelemes működtetéssel vízkiemelés fúrt, ásott kutakból, folyókból, csatotnálból, tározókból. 

Hasonlóan a víztározó medencék feltöltése, melyekbe amikor működik a napelemes szivattyú akkor emel ki vizet víznyerő helyekről, kutakból, folyókból..

A harmadik ág a hadiipari fejlesztés. Nem az a vonal amely jelenleg működik. Nem tankok és nehéz, bonyolult haditechnika gyártása, melyhez kevés a magyar hozzáadott érték, nem erősíti a magyra versenyképességéet, hanem a magyar innovációra alapozott haditechnika. Egyszerűbben fogalmazva: nem azt a tankot fogjuk gyártani amit kilőnek a drónok, hanem azokat a drónokat gyártjuk amik kilövik a tankokat.

A cél, a jelenleg folyó háborúban alkalmazott haditechnika hatékonyságának elemzése vizsgálata alapján olyan drónok gyártása, melyekkel távolról vezérelve jelentős támadó és védekező valamint felderítő műveletek hajthatók végre.

Ehhez Magyarországon megvan az innovációs háttér. Repülő és helikopter modellező szakkörök, egyesületek, különböző képzettségű emberekkel, számos magasan képzett, jelentős tapasztalattal, innováció képességgel bíró mérnökkel, műszaki emberrel, köztük sok magas képzettségű, repülés iránt elkötelezett, sok idővel rendelkező nyugdíjas feltalálóval, akiknek tudását kiegészítve a téma, az innováció iránt érdeklődő hadmérnökök, tisztek tudásával összeáll az a bázis, ami az új drónos magyar hadiipar fejlesztői bázisát adhatja.

Magyarországon 80 repülő modellező szakkör, egyesület működik kb 5 ezer taggal. A magyar repülő modellezés több mint 100 éves és rengeteg tudás halmodódott fel , nagy értékű innovációs képesség áll rendelkezésre.

Ezeknél az Egyesületeknél, szakköröknél, a modellezésben gyakorlott, kellő technikai háttérrel bíró amatőröknél minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a hadi vonatkozásban alkalmazható, új építésű vagy átépített drónokat fejlesszenek ki, azokat összeépítsék a tisztek, hadmérnökök által tervezett hadi alkalmazással, technikával és teszteljék azokat, egészen addig amíg gyártható termékek lesznek.

A magyar állam jelentős összeggel támogatja az innovációt, fejlesztési tevékenységet, egyesületi és személyes vonatkozásban is. Ez még így is csak töredék összgebe kerül mintha erre intézet létesülne vízfejjel kétséges innovációs képességgel bíró közreműködökkel.

A magyar állam jelenleg kb. ötszörösét adja oda támogatásként a külföldről Magyarországrs gyártást, összeszerelést hozó külföldi befektetőknek, mint amennyiből a hazai innovációra épülő, jóval magasabb hozzáadott értéket képviselő gyártámányok fejlesztése, gyártása megvalósulhatna gazdaságszervezéssel.

Magyarország 5 év alatt a dróngyártok és fejlesztők körében az élvonalba kerülhet. Ez olyan hatalmas hozzáadott értéket képviselő ipari tevékenység lenne, ami jelentősen megdobná a magyar ipar versenyképességi tényezőjét.

Az ilyen bmodelles típusú gazdaságfejlesztés, iparbővítés magyar innovációra épülne és egészében magyar hozzáadott értéket tartalmazna, jelentősen javítva a magyra ipar versenyképességét. Eddig a magyar ipar bővülése a külfoldön kitalált, megalkotott termékeket gyártásra, alkatrészekből összeszerelésre Magyarországra hozó beruházások révén valósult meg, ami a legrosszabb változatot jelentette, alacsony hozzáadott értéket és alacsony szintű versenyképességet eredményezett.

A gazdasági irányváltáshoz, az új típusú iparbővítéshez megvan a magyar innovációs háttér, a szellemi kapacitás, a beruházások támogatásához pedig elég lenne a jelenleg propagandára fordított összeg fele.

ÚJ VIDÉKI MUNKAHELYEK - 10 EZER VÁLLALKOZÁS AZ ÁLLAMTÓL

Ez esetben nem a nagyléptékű fejlődéshez való hozzájárulás, hanem munkahelyet biztosító 10 ezer vállalkozás létesítése a cél olyan térségekben, ahol a közmunka az egyetlen foglalkoztatási lehetőség. Ajándéktárgyak, egyszerű eszközök háznál vagy közösségi helyeken működő vállalkozások általi előállítása. Az állam biztosítja a felszerelést, eszközöket, kezdeti időszakban az anyagot, az értékesítés megszervezését.

Ebbe a körbe tartozna a kisméretű, egyszerű felépítésű napelemes és huzatgenerátoros áramtermelő konstrukciók hazai gyártása, vállalkozói műhelyekben történő összeszerelése, szervizelése.

Ilyen vállalkozások által gyártható ajándéktárgyak tervezésére folyamatosan pályázatokat írna ki az állam iparművészek, kreatív ötlettel rendelkezők számára, támogatná minták létrehozását. Ugyancsak pályázatot írna ki az állam és mint újítást vásárolna egyszerű ötletes eszközök kategóriába sorolható műszaki megoldásokat. Amennyiben hazai viszonylatban nem lenne elég gyártható konstrukció akkor külföldiek vásárlásával bővülne a kör.

A vállalkozások működtetését, a munkafolyamatokat az előkészítő képzés során sajátítják el a pályázók, a kész termékek egy megszervezett értékesítési láncon keresztül kerülnek értékesítésre. Az előkészítő képzést sikeres vizsgával záró jelöltek kapnak lehetőséget állami támogatással létesített vállalkozások indítására, működtetésére. 

Cél, hogy később ezek a vállalkozáspok felfejlődve további munkahelyeket hozzanak létre.

Az állam külföldi cégeknek ad 10-20 millió forint támogatást egy munkahely létrehozásához, szinte biztos, hogy a 10 ezer, állam által biztosított vállalkozás létrehozása, elindítása ennél jóval kevesebb ráfordítást igényelne.  

UTÓLÉRNI AUSZTRIÁT...

Mivel Ausztria a szomszédunk a szinte irritáló jóléttel, így soha nem szűnő kérdés marad, mit kellene tenni ahhoz, hogy beérjük Ausztriát? Hogyan lehet létrehozni Magyarországon is a jólét biztosításához szükséges gazdasági teljesítményt? Hogyan lehetne felpörgetni a gazdasági növekedést?

Ausztriai GDP  2022 ÉVBEN  446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP  2022 ÉVBEN  168  MILLIÁRD  EURÓ

Ahhoz, hogy Magyarország utólérje Ausztriát  a 446 és a 168 milliárd euró különbözetét vagyis 278 milliárd euró értéket előállító gazdasági teljesítményt kellene létrehozni. 

Ehhez nagyléptékű gazdasági fejlődés kellene, amire a jelenlegi magyar gazdaság szerkezete alkalmatlan. Alig van fejlett magyar  ipari termék, a magyar exportnak csak 23 %-át állítják elő magyar vállalatok és ennek jelentős része is mezőgazdasági termék, feldolgozatlan nyers termék. A kivitel több mint háromnegyedét külföldi cégek produkálják.

Szinte felfoghatatlan, mire alapozta Orbán Viktor azt a jövőbe mutató kijelentését - melyet azóta is számosan hangoztatnak -, hogy 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni.

De maradt a kérdés: csupán álom vagy elérhető valóság, hogy Magyarország utólérje vagy legalább megközelítse Ausztria gazdasági szintjét, az orsztrák jólét szintjét?

Részlet B-MODELL  című műből...  bmodell.hu

" Mindez az elvi okfejtések és érvek ütköztetése szintjén mozog addig, amíg valaki le nem tesz az asztalra egy olyan modellt, amiben benne van annak lehetősége, hogy Magyarország akár 5 év alatt megközelítse, sőt utólérje Ausztria gazdasági teljesítményét és az osztrák életszínvonalat. A B-modell egy erre alkalmas gazdasági innováció, ami az önszerveződő piacgazdaság működése révén létrejövő gazdasági teljesítményt kiegészíti a második növekedési faktorral létrehozható gazdasági teljesítménnyel. Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek. "

" A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító B-modell szerinti gazdasági struktúra tudatos  gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel hozható létre. Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és  időben biztosítható. A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. "
" Nagyléptékű gazdasági fejlődés, ugrásszerű gazdasági növekedés áruk vagy szolgáltatások nagy tömegű értékesítésének megszervezésével érhető el. "

Az ipari vonal felejtős, nincs hozzá innovációs háttér és kellő nagyságú piac, másrészt nincs hozzá munkaerő, hiszen az új beruházások indításához is bevándorló vendégmunkásokat kell toborozni. Az ideológia ugyan széppé teheti a keserű valóságot, így a neres vízióban a magyarok milliói összeszerelő üzemekben, akkumulátor gyárakban szalag fölött görnyedve valósítotják meg a keményen dolgozó kisember ideálját, azzal a boldog tudattal, ha munka van minden van. De azzal a neres agytröszt is tisztában van, hogy Ausztria gazdasági teljesítményének utóléréséhez, de akár megközelítéséhez vezető utat nem az illiberális összeszerelős munkaalapú gazdasági szisztéma jelenti.

Marad a szolgáltatás meg a magyar találékonyság, ebből kell kihozni a maximumot. Az is nyilvánvaló, hogy a magyarok sokkal szívesebben dolgoznak a szolgáltatásban mint az iparban, a termelés bármely vonalán, mert a szolgáltatás kötetlenebb és könnyebb, jobban fizet és miért választaná valaki a nehezebbet, a rosszabbat. A kezdeményezés is sokkal erősebb a szolgáltatás terén és a tőke is könnyebben és gyorsabban áramlik szolgáltató projektekbe.

Külföldre kitekintve is az tapasztalható, hogy akik tudják miből jön a pénz, azok nem annyira termelésbe, inkább szolgáltatásba fektetnek. A sivatag közepén is lehet nagy üzlet a szolgáltatás. Dubaj nem csupán a világ fontos szolgáltató központja lett, de olyan üzleti központ is, ahol milliárdos üzletek születnek.

De nem is kell messzire menni, itt a budapesti bulinegyed példája. Aki tudta akadályozta, az állam, az önkormányzat oldaláról egy forint támogatást nem kapott, mégis összeállt, ragyogóan működik és európai hírnévre tett szert. Az írek, skótok, angolok, de a svédek is itt tartják a legénybúcsúkat és azok a fiatalok akiknek drága Ibiza azok Budapestre a bulinegyedbe jönnek szórakozni. "

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168  MILLIÁRD  EURÓ

Ahhoz, hogy Magyarország utólérje Ausztriát  a 446 és a 168 milliárd euró különbözetét vagyis 278 milliárd euró értéket előállító gazdasági teljesítményt kellene létrehozni.

Nagyléptékű gazdaságfejlesztés esetén az állam gazdaságszervezéssel is beszáll a gazdaság fejlesztésébe és megteremti a nagy tömegű áru vagy szolgáltatás értékesítéséhez a feltételeket óriásprojektek létrehozásával. Ezzel a gazdaságfejlesztési technikával akár 5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, amely spontán önszerveződéssel csak 50 év alatt jönne létre.

Ausztriai GDP     446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168  MILLIÁRD  EURÓ

A nagyléptékű gazdasági fejlődés a B-modell szerint két faktoros gazdasági növekedéssel valósítható meg. Ez esetben a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. Két faktoros növekedés esetén két motor hajtja a gazdaságot.

A B-modell nem a teljes foglalkoztatásra alapozza a gazdasági fejlődést, hanem a nagy tömegű szolgáltatás és árú értékesítésére, ami mellé odateszi a piacot, a keresletet is. A B-modell szerinti ugrásszerű gazdasági növekedést a pár év alatt megvalósítható óriásprojektek biztosíthatják  30-50-100 milliárd eurós jövedelemtermelő képességükkel.

A felzárkózást jelentő 278 milliárd euróból 130 milliárd eurós gazdasági teljesítményt a Magyarországon létesítendő óriásprojekt 5 megaprojektje biztosthatja heti 500 milliós bevétellel. Egy megaprojekt esetében ez éves viszonylatban 52 hét alatt 26 milliárd eurót jelentene. Az 5 megaprojekt éves teljesítményét összeadva már megvan a 130 milliárd euró.

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168+130 = 298  MILLIÁRD  EURÓ

De ez egy igen mérsékelt kalkuláció. Abból a viszonyításból indul ki, hogy a bajorok sörfesztiválja a müncheni sörfesztivál 10 nap alatt 1,7 milliárd eurós bevételt termel, így 7 nap alatt, vagyis egy hét alatt a 0,5 milliárd eurós bevétel egyáltalán nem túlzó.

Egy ilyen megaprojekt, mint szolgáltató város, jóval több üzleti szempontból mint egy sörfesztivál méretű rendezvény,  a bankok, nagykereskedelmi cégek forgalmából az üzleti és turista forgalomból, logisztikából, kiskereskedelemből, éjszakai szórakoztatásból és számos más nem említett forrásból összesítve jóval magasabb bevételt érhet el.

A Budapest melletti szolgáltató város, üzleti és szórakoztató központ - ahol nappal minden az üzletről szól az éjszaka pedig a szórakozásé, sok éjszakai bárral, üzletek bevásárló központok sokaságával -  Békásmegyernél kezdődne és Szentendréig tartana, a hegyek és a Duna közötti területen.

A másik négy szolgáltató város Debrecen, Nyíregyháza, Szeged és Pécs környékén lenne.

Az ismertetett becslés a legszerényebb, heti 500 millió eurós bevétellel kalkulálva készült.
Heti 700 millió eurós bevétellel 52 hét alatt már 36,4 milliárd lenne a bevétel, 5 szolgáltató város esetében pedig 182 milliárd euró.

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168+182 = 350  MILLIÁRD  EURÓ

Létezik heti 1 milliárd eurós becslés is, ez esetben az 5 szolgáltató város, 5 üzleti központ heti bevétele már 5 milliárd euró lenne, éves bevétele pedig 52 hét alatt 260 milliárd euró.

Ausztriai GDP    446 MILLIÁRD EURÓ

MAGYAR GDP    168+260 = 448  MILLIÁRD  EURÓ

A szolgáltató városok, üzleti és szóraloztató központok bevétele mellett a B-modelles nagyléptékű gazdaságfejlesztéssel létesített KERO kb. 20-30 milliárd euró, a NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt kb. 15-20 milliárd euró bevételével növelhetné a magyar GDP nagyságát.

B-MODELL  -  MEGAPROJEKTEK

Ahhoz, hogy Magyarországon is olyan virágzó gazdaság és jólét legyen mint a szomszéd Ausztriában stratégia kell, terv kell és az ezt megvalósító gazdaságszervezés. Ha nincs terv a jólét megteremtésére alapot adó gazdasági fejlődésre, akkor nem is lesz jólét.

1./  ÜZLETI KÖZPONT - SZOLGÁLTATÓ VÁROS  

A legszerényebb számítással 2,5 milliárd euró heti bevételt hozó óriás projekt 5 olyan megaprojektből, 5 olyan üzleti, kereskedelmi és szórakoztató központból  valósulhatna meg,  ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka pedig a szórakozásé. Ezek létrehozása hasonlóan indulna mint az ipari parkoké, egy jelentős terület alkalmassá tétele, utak, infrastruktúra kiépítése. Egy megaprojekt Budapest mellett, a másik négy a szomszédos országokba vezető főútvonalak mentén.

Egy ilyen üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ olyan szolgáltató város lenne, ahol az üzleti kapcsolatteremtés, az üzleti lehetőségek megismerésének sokféle lehetőségét felvonultató létesítményhálózat és infrastruktúra áll rendelkezésre, ahol a szórakozás körében létező minőségi szolgáltatás sokszínűségének olyan kínálata létezik, mely mágnesként vonza a fizetőképes keresletet.

A folyamatosan működő hatalmas vásárvárossal, üzleti központtal, hagyományos és tematikus szállodákkal, banknegyeddel, szerencsejáték és szórakoztató negyeddel, továbbá nemesfém- és műtárgypiaccal is rendelkező város méretű üzleti és szolgáltató központok a Wall Street és Las Vegas együttlévőségét, New Orleans és Amszterdam feelingjét hordozó szolgáltató városként funkcionálnának, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó. Az üzleti kapcsolatteremtés, az üzletre találás folyamatos lehetősége, a szórakozás és a szolgáltatások sokszínűsége, a hely hangulata pedig feltehetően újból és újból idevonza azt, aki már egyszer volt itt, belekóstolt az itteni életbe, de valószínűen sokan jönnek először idelátogatók is a kiváncsiság miatt.

A szolgátató város egy része folyamatosan működő vásárváros lenne, kiállító termekkel, standokkal, lennének plázák, üzletek shoppingolásra és persze sok szórakoztató létesítmény. Különböző klubok, üzleti pubok várnák az üzletembereket, befektetőket. Ismerkedésüket, üzleti partnerek egymásra találását applikációk segítenék Aranybánya lenne informatikusok számára, de nyelveket beszélő jogászoknak és közgazdászoknak is. Üzleti tervek, szerződések készítése, üzleti képviseletek ellátása, üzleti aszisztencia mint szolgáltatás biztosítása.

A biznisz pubok, üzleti klubok kirakataiban lévő hatalmas képernyők, forgalmas helyen lévő hatalmas kijelzők mutatnák, hogy adott helyen mi a meghatározó, mit keresnek, mit ajánlanak, mi az ellérhetőség, hol lehet találkozni a partnerrel, stb. Mobil applikációk sokasága pörgetné az üzletet. Este szórakozóhelyek tömege várná a kikapcsolódásra vágyókat, a szórakoztatás számos műfaja kapna teret. Profi bokszmeccsek melyekre fogadni lehetne, kaszinók, szerncsejátékok sokasága és sok bár, mulató hangulatos műsorokkal.

A megaprojektek sok jól fizető állást biztosítanának, szinte biztos, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül is sokan hazajönnének, mert itt jobban megtalálnák számításukat, akár vállalkozóként, akár alkalmazottként.

A város méretű kereskedelmi központ és szolgáltató park üzleti idegenforgalomból, szerencsejátékból, bevásárló és egyéb turizmusból származó bevétele mellett még nagyobb rész keletkezne a kapcsolódó áru és pénzforgalomból, a logisztikából, szállításból. Több tízezer vállakozás és több mint 100 ezer ember lenne egy ilyen szolgáltató város működtetője.

Egy ilyen megaprojekt a modellezés és üzleti számítás szerint is képes lenne heti 500 millió euró bevétel biztosítására. 5 ilyen megaprojekt által legmértéktartóbb  kalkulációval is összejöhetne a heti 2,5 milliárd euró, éves viszonylatban 130 milliárd euró, a magyar GDP összegét növelve ezzel.

Az e körben szóba jöhető fizetőképes keresletet biztosító célcsoport meghatározó részét a hazai, de nagyobb részben külföldi vállalkozók, üzletemberek, cégek közép- és felső vezetői jelentenék, akik megengedhetik maguknak, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásokat, másrészt összekötik a hasznost a kellemessel, az üzleti lehetőségek felkutatását a szórakozással. Ők megengedhetik maguknak, hogy sok alkalommal, sok pénzt költsenek, ami nagy tömegű áru- és pénzmozgást eredményez..

Az üzletemberek, vállalkozók, cégek közép- és felsővezetői mellett valószínűen sok vendég várható a hazai és külföldi módos, tehetős középosztály köréből is, ők ugyancsak megengedhetik maguknak, hogy évente többször is kiruccanjanak ide, akár a kiváncsiság okán vagy azért, hogy jól érezzék magukat, a számos csábító lehetőség pedig arra ösztönzi őket, hogy itt költsék a pénzüket.

Utazási irodák állnának rá az ilyen utak szervezésére, külföldi irodákkal együttműködve szerveznék az utakat. Aki pedig már itt van, az felkeresné Budapestet, esetleg a Balatont vagy gyógyvizes fürdőket, az utazási irodák ajánlatában szereplő nevezetességeket. Ez is jelentős élénkülést hozhatna az idegenforgalomban, javítaná a szállodák kihasználtságát, tovább növelné a turizmus bevételeit.

A megvalósulást illetően, ahogy létejött és felkapott hely lett Dubaj, ahogyan létrejött és felkapott hely lett a budapesti bulinegyed hasonló módon létrejöhetne és felkapott hellyé válna az 5 üzleti és szórakoztató központként működő megaprojekt.

A magyar embereknek joguk van arra, hogy jövőt válasszanak maguknak.

A mérleg egyik serpenyőjében az illiberális, összeszerelős, szalagmunkás munkaalapú jövő. A másik serpenyőben a B-modell szerinti szolgáltató város modellje, ahol az üzlet és a szórakoztatás együttlévősége termeli a bevételt, ahol ez ugrásszerű gazdasági növekedést hoz azzal együtt, hogy  sok pénzt költenek és ahol jóval kedvezőbb és sokkal jobban fizett munkalehetőségek vannak.

2./  NYUGDÍJASOK IBIZÁJA PROJEKT 

A jövőkutatók szerint már 5-7 év múlva a nyugdíjasok  - főként az EU jóléti államaiban élő nyugdíjasok - jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. Ez nem hagyható figyelmen kívül amikor a gazdaságfejlesztés irányait kell számba venni Magyarországon. Miért ne lehetne Magyarország vonzó célpont Európa jómódú nyugdíjasainak, hogy itt költsék a pénzüket?

Magyarország lehetne a nyugdíjasok Ibizája a B-modell szerint!  Ahogyan európai hírű lett a magyar bulinegyed, hasonlóan európai hírű lehetne a magyar gyógyvizes, külföldi idősekre specializálódott vendégfogadás. A nyugati fejlett államokban élő nyugdíjasok jelentős része olyan összegű nyugdíjat kap, amiből Magyarországon kényelmes elélhet akár hosszabb távon is. Évente több alkalommal ellátogathatnak ide, ahol hasonló korúakkal találkozhatnak fürdőkben, esti programokon, zenés, táncos összejöveteleken. 

A magyar gyógyvizes üdülőhelyek az európai nyugdíjasok kedvenc találkozóhelyévé válhatnának. Fürdőzés, traccspartik, ismerkedés, este kellemes vacsora, tánc, hangulatos szórakozás. A nyugdíjasok egész évben ráérnek, a magyar gyógyvizes fürdőhelyek és a környezetükben lévő szálláshelyek, szórakoztató, vendéglátó egységek egész évben nyitva vannak és várják a vendégeket.

És lenne egy másik terület is ami ugyancsak nagy vendégkört hozhatna. Németországban, Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és más európai jóléti államokban egyre nagyobb problémát jelent az idősgondozás.  A lakásokhoz kijáró idősgondozásra, az idősotthonokban történő idősgondozásra is nehéz munkaerőt találni. Sok magyar és kelet-európai országból érkező munkavállalót alkalmaznak.

Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra is, hogy nagy számú idős külföldi itteni idősek számára létesített szállodákban, panzókban való elhelyezését gondozását biztosítsa. De létrejönnének kifejezetten a külföldiek számára, britek, németek, hollandok számára létesített idősotthonok. Az idősek itteni színvonalas ellátása is jóval olcsóbb lenne az alacsonyabb bérek és a kisebb rezsi miatt.

A külföldi idősek itteni nívós otthonokban vagy hotelekben történő  ellátása, gondozása jelentős bevételt hozna, de ez kiegészülne a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. 

A látogatóknak is kellene szállás, ellátás, költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. A időseket látogató rokonok évente nem csupán egyszer jönnének. A történet másik oldala, hogy ezáltal sok jól fizető állás jönne létre vidéken a szolgáltatás keretében. Ez inkább jelenthetne a magyar vidék számára munkahelyteremtő fejlődési alternatívát mint összeszerelő üzemek telepítése.

A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása olyan szintű és tömegű szolgáltatássá fejlődhetne fel, ami sok, jelenleg külföldön dolgozó és nyelvet beszélő magyar számára is kihívást, jó hazai vállalkozási lehetőséget jelentene. Ennek a projektnek is szívó hatása lenne, ami ugyancsak sok magyar hazatelepülését eredményezné.

Ha van terv, van forgatókönyv a projekt megvalósítására, akkor már csak akarat kell a megvalósításhoz. Ez is olyan projekt, melyet egyszer kell megcsinálni, mert utána önjáró lesz, termeli a bevételt és bővül tovább.

A NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt és a külföldi idősek itteni ellátása a modellezés és az üzleti számítások szerint évente 15-20 milliárd euró bevétellel növelhetné a magyar gazdaság teljesítményét.

Hasonlóan lényeges, a NYUGDÍJASOK IBIZÁJA projekt sok új magyar kisvállalkozás létrejöttére biztosítana lehetőséget, kapcsolódási pontot és sok jól fizető munkahelyet teremtene vidéken. 

3./  FUTUR  PROJEKT

Magyar tervezők, építők képesek voltak tökéletes marsi környezetet létrehozni az egyik népszerű filmhez. Valószínűen a Holdon lévő viszonyokat utánzó környezet létrehozására is képesek lennének. 

Olyan marsi környezetet ahol robotok, roborkutyák szaladgálnak,  marsi űrbázis van, marsjáró könnyű tépőzáras űrruhákba bújó űrhajósokat szállít, akik űrhajó mellett állva készítenek képeket...

De most ennek részleteivel nem növelném a tartalmat.

A bmodell szerinti FUTUR projekt Európa egyik legnépszerűbb disneyland típusú szórakoztató parkja lehetne, amely évente a modellezés, üzleti számítás szerint akár 12-15 milliárd euró bevételt hozhatna.

4./  KERO PROJEKT

A  gazdaságfejlesztés ugyancsak jelentős óriásprojektje lehet a bmodelles KERO - Közép-Európai Kereskedelmi Organizáció - fantázia néven futó projekt, aminek fő funkciója a kínai és más, főként távol-keleti áruk Magyarországon történő átáramoltatása és ezek európai terítése. Kína legnagyobb exportpiaca az Európai Unió, ahova jelenleg hozzávetőlegesen már közel 1000 milliárd euró értékben szállít árucikkeket.

Ha ennek  a 10 %-át sikerülne becsatornázni, elérni azt, hogy a kínai áruk az 5 magyar kereskedelmi központban folyó értékesítés révén kerüljenek a 480 millió fős EU-ba, az jelentős nevételt eredményezne.  Ehhez szervezettség kell, logisztika kell.

A magyar állam előtt hosszú ideje nyitva áll ez a lehetőség, de nincs rá alkalmas ember a kormányzatban, nincs hozzá terv és nincs szervezőerő. A kínaiak folyamatosan partnert keresnek, aki segít a kínai áruk európai terítésében, a kapcsolódó szállítási és logisztikai feladatok megoldásban.

Csakhogy ez nem oldható meg tárgyalások, beszédek, diplomáciai vagy üzleti vacsorák szintjén, ehhez tenni kell, a kormányzatba gazdaságszervezéshez értő, cselekedni képes emberek, szakemberek kellenének. A magyar állam létrehozhatott volna erre üzleti központot raktárbázisokkal, logisztikával, szállítás megszervezésével, de nem tette. 

A belgrádi vasútvonalnak is akkor lenne igazán értelme, ha a magyar kormány gazdaságfejlesztésben, gazdaságszervezésben felfejlődne a kapcsolódó lehetőségek kiaknázásához szükséges feladatok, teendők elvégzésére.

A SPORT ELVISZI A PÉNZT

A magyar költségvetésben is léteznek arányok, hányadok, hogy mire mennyi pénzt lehet illetve szabad költeni, hogy létezzen a társadalom érdekeit, szükségleteit leképező arányosság. A magyar költségvetésben ez az arányosság már régen felborult. Már jó ideje nem a társadalom igényeit, szükségleteit, érdekeit leképező arányosság érvényesül.

A sportberuházások arányosság tekintetében a lehetséges több mint tízszeresét viszik el a költségvetésből, a gyógyítás, az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjemelés, az orvosok és ápolók béremelése, a közalkalmazozzak fizetésemelése, a családoknak juttatandó támogatások kárára. Amennyiben csak a sportberuházásokra költendő költségvetési pénzekről lenne szó, már az sem számítana bocsánatos bűnnek, hiszen eltérítette az országot a természetes és arányos fejlődés útjáról, egy torz fejlődési pálya, torz jövőkép irányába lökve hazánkat. De ami igazán boríthat mindent az a sportberuházások fenntartási és működési költsége, ami elszívja a pénzt az egészségügytől és minden más értelmes és szükséges céltól.

Magyarország kis ország és képtelen arra, hogy annyi sportlétesítményt képes legyen fenntartani, működését finanszírozni, ami egy 50 milliós népességgel bíró közepes méretű országnak is jelentős terhet jelentene. Ez a megalománia már az olimpia rendezésére illetve annak előkészítésére fordított százmilliárdok költésekor is heves vitát váltott ki. Senki nem kérdezte meg a magyar embereket, támogatják azt, hogy minden neres bárónak legyen külön stadionja, sportcsarnoka, ahol udvartartásával parádézhat. A magyar kötségvetésre az arányosnál már most ötször nagyobb terhet ró a sportlétesítmények fenntartása és ez felmehet rövid időn belül hétszeresre majd átlépheti a tízszerest, ami hatalmas elszívó hatást jelent.

A magyar emberektől senki nem kérdezte meg, hogy a közpénzből, a költségvetésből szegény családok téli fűtését támogatná 12 ezer forint tűzifa támogatással vagy inkább az új stadionok gyepszőnyegének fűtésére fordítsák ezt a pénzt.  Miért nem kérdezték meg a számos nemzeti konzultáció során a magyar emberektől azt, hogy a sportberuházásokat, majd ezeknek az új létesítményeknek a fenntartását, működtetését támogatnák inkább vagy azt, hogy az erre fordított költségvetési pénzből egy jóléti fordulat elindítását finanszírozzák mint teszik azt a szomszédos országokban.

A környező országokban ennek folytán jelentősen emelkedett az életszínvonal, nekünk meg lettek új stadionjaink és sportcsarnokaink. A környező országok életszínvonala már az osztrákokéhoz közelít, a miénk meg Bulgáriához. A szegénységi rangsorban már csak a bolgárok vannak mögöttünk, és ehhez hozzájárult, hogy sportberuházásokra költötték a közpénzt és nem jóléti fordulatra.
   
A költségvetés bevételeinek elosztásakor nem a társadalom igényeit, szükségeleteit, érdekeit leképező arányosság érvényesült.

 JELENTŐSEN ROMLOTT A VERSENYKÉPESSÉGÜNK

A magyar gazdaság egysíkú fejlődése igen kedvezőtlen állapotot teremtett. A magyar exportnak csak 23 %-át állítják elő magyar vállalatok és ennek jelentős része is mezőgazdasági termék, feldolgozatlan nyers termék. Alig van magyar fejlett ipari termék amikor az ország a negyedik ipari forradalomra készül.

A kivitel több mint háromnegyedét külföldi cégek produkálják. A munkaerőhiány miatt rohamosan emelkedő bérek szintje rövidesen eléri azt az értéket, ami már inkább távozásra mint maradásra készteti az itt lévő multikat és külföldi tulajdonban lévő vállalatokat. Ez viszont azzal jár, hogy a magyar export akár 50 %-al csökkenhet, hiszen a jelenlegi export több mint 75 %-át vagyis háromnegyedét már külföldi cégek állítják elő. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna.

Már most is erősen szivárog a munkaerő a sokkal többet fizető külföldi munkákra, nem véletlen, hogy a hiányzó munkaerőkapacitást a rabszolgatörvénynek nevezett túlóratörvénnyel próbálják meg biztosítani. Meg persze bevándorlással, úgy, hogy vendégmunkásoknak nevezik őket. A legális bevándorló is bevándorló. Más vallás, más kultúra, más erkölcs, más szokások.

A magyar gazdaság versenyképességének fejlesztéséhez és a modernizáláshoz szükséges pénzek a sportba, a fociba mentek és mennek. A kutatóintézetekben és nem kutatóintézetekben lévő innováció fókuszálására és termelésbe való átforgatására alkalmas létesítmények és projektek helyett stadionok, sportcsarnokok, focipályák épülnek, melyekkel nem valósulhat meg a negyedik ipari forradalom vagy a hightech iparág térnyerése.

A sport az arányosnál tízszer nagyobb mértékben  kap állami pénzt más terület rovására, így torz fejlődési modell alakult ki, melynek hátrányai az utánunk jövő generációt sújtják. A külföldre elosztogatott százmilliárdok, a sportversenyek rendezésére fordított százmilliárdok nem csupán a magyarországi jóléti fordulat elindításától, a magyar egészségügytől, de a magyar gazdaság égetően szükséges  fejlesztésétől vonták és vonják el a forrásokat.           

Mennyit ér az 1 %-os magyar gazdasági növekedés? 

1 %-os magyar gazdasági növekedés csak 130 eurót ér, az 1 %-os német növekedés pedig 450 eurót. Ugyanis a gazdasági növekedést az egy főre jutó GDP-re vonatkoztatják. A német GDP pedig közel négyszerese a magyar GDP-nek. Így nyilvánvaló, hogy a német 1 %-os gazdasági növekedés is euróban számolva közel négyszer annyit ér mint a magyar 1 %-os gazdasági növekedés.

Persze lehet villogni azzal, hogy Magyarországon 4 %-os a gazdasági növekedés, Németországban meg csak 2 %-os.  De a magyar gazdasági növekedés  euróban számolva csak 520 eurót jelent, míg a 2 %-os német gazdasági növekedés pedig 900 eurót. Ez nem felzárkózást, hanem leszakadást jeélent. Évente 380 euróval nő a távolság a magyra gazdaság 4 %-os növekedése esetén a csak 2 %-al növekvő német gazdasághoz képes.

Könnyú kiszámolni, hogy hány százalékos gazdasági növekedés kellene ahhoz Magyarországnak, hogy legalább beérje a 2 %-os német gazdasági növekedés mértékét euróban. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság euróban azonos nagyságú növekedést produkáljon mint a német vagy osztrák gazdaság, évente legalább 8 %-os gazdasági növekedésre lenne szükség.  De ez még kevés lenne ahhoz, hogy teljesüljön a cél: " 2030-ra Magyarország tartozzon az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni. "

Mert ahhoz, hogy a magyar gazdaság  elkezdjen felzárkózni, legalább 10-15 %-os gazdasági növekedés kellene.  Sajnos  szomorú tény, hogy a 4 %-os magyar gazdasági növekedés esetén még nincs felzárkózás, sőt, évente 380 euróval nő a leszakadásunk. 
          
Ugyanakkor létezik terv, gazdasági modell - a bmodell - a nagyléptékű fejlődésre, ami kétfaktoros gazdasági növekedést alkalmazna, ez esetben 2 motor hajtja a gazdaságot.    
                 



MALAP


Magyar Lakásalap. Az ÚJ ELLENZÉK hatalomra kerülése esetén létrejövő egyik új vagyonalap.

A MAGYAR LAKÁSALAP tulajdonába kerülnek a vásárolt és épített ingatalanok, melyek megpályázható, igényelhető bérlakások lesznek.

A MALAP központi igazgatósága mellett lesznek megyei igazgatóságok, alegységek, melyeknek egyik feladata a bérlakások építésének koordinálása, azok átvétele, majd bérbeadása, illetve a megjelölt feltételekkel történő értékesítése.

A MALAP  a befolyó bevételekből levonva a működési költségeit a fennmaradó részt a magyar állam költségvetésének megjelölt számlájára utalja.

A bérbeadási díj  a jelenlegi koncepció szerint 50-100 ezer forint közötti összeg. Meghatározó szempont a bérlő élethelyzete és szociális körülményei.

Példa: albérletben élő, gyermeket váró, egyedül élő terhes nő részére megállapítandó bérleti díj  havi 50 ezer forint, azonnali kiutalással.
Példa: gyermekét egyedül nevelő, albérletben élő minimálbéres szülő bérletri díja 50 ezer forint, azonnali kiutalással.

Egy évi bérlés után lehetővé válik a bérelt lakás megvásárlása 0 %-os kamattal.

A lakás ára:
A lakás bekerülési ára 40-42 millió forint volt, erre maximum 10 % értékesítési haszon számítható. Így a vételár: 45 millió forint.
A lakás árának törlesztési ideje 25 év, 150 ezer forintos havi egyenlő részletekben. A 150 ezer forint jelenleg nem egy magas bérleti díjnak számít. A lakás nem adható bérbe.

Az ÚJ ELLENZÉK hatalomra kerülése esetén létrejövő másik új nagy vagyonalap a LAVAP vagyis a Lakossági Vagyonalap, melynek a magyar állampolgárok közösen, egyenlő arányban tulajdomnosai.

A LAVAP amikor a létrejöttét követően eljut a megcélzott szintre akkor  pótjövedelemként, osztalékként havi 100 ezer forint összeget juttat minden magyrar állampolgárnak olyan módon, hogy a megjelölt összeget havonta az állampolgár LAVAP banknál lévő számlájára utalja.

Ezt figyelembe véve, ha egyedülálló állampolgár a bérlakás megvásárlója a LAVAP által juttatott havi 100 ezer forint pótjövedelmet 50 ezer forinttal kell megtoldani és megvan a havi törlesztés összege.

Még kedvezőbb a helyzet ha fiatal vagy akár idős pár a lakás megvásárlója, mert kettejüknek a LAVAP összesen 200 ezer forintot utal havonta a LAVAP-nál lévő számlájukra, így ebből kijön a 150 ezer forintos törlesztő részlet és még marad rezsire is.

Magyarországon 400 ezer bérlakásra lenne szükség a lakásválság felszámolása, még pontosabban fogalmazva a lakhatási problémák nullára csökkentése eléréséhez.

Az ÚJ ELLENZÉK kormánya  4 éves megbizatása alatt 200 ezer bérlakás építését tűzte ki célul, melyek jelentős része majd értékesítésre kerül a jelölt kedvező feltételekkel 0 %-os kamattal.

2026-ban a cél 10 ezer lakás vásárlása bérlakás céljára és 50 ezer új lakás építésének elindítása. Ehhez a források rendelkezésre állnak.

Az új kormány tervei szerint értékesíti a repteret, a volt VODAFONE mobilszolgáltatót, a 650 milliárdért vásárolt neres ingatlanfejlesztők által épített és kormány által megvásárolt irodaházakat és más hasonló, az új kormányzati koncepcióba nem illeszkedő vagyonelemeket.

A reptér  értékesítése 1500 milliárd forint,  a volt VODAFONE az azóta történt ráfordításokat is figyelembe véve 900 milliárd forint, a 650 milliárdért vásárolt irodaházak a 15 %-os ingatlan áremelkedést figyelmebe véve 750 milliárd forint bevételt hozhat.

Ez összesen 3150 milliárd forint.  Ez 40 millió forintos átlagos lakás bekerülési árat figyelembe véve  78 750 bérlakás árát jelenti. 50 millió forintos bekerülési áron pedig 63 ezer bérlakás építésére nyújt fedezetet.

E körben talán érdemes megemlíteni, hogy a magyar államadóssság évi 3500 milliárd forintos kamata  70 ezer bérlakás építésére jelentene fedezetet, a Matolcsy Görgy nevéhez köthető növekedési hitel éves kamatkülönbözete, 2500 milliárd forint, melyet a magyar állampolgárok adójából törlesztenek és ez évente 50 000 ezer bérlakás felépítésére nyújtana fedezetet.

A  MAGYAR NYUGDÍJASOK  

Ezt az országot aktív korukban a mostani magyar nyugdíjasok építették, működtették. Akkor az ő vállukon volt az ország ezer gondja. A mai nyugdíjasok voltak a nagy generáció tagjai, akik közül számosan maradandót alkottak, nagy dolgokat vittek véghez. Sorsfordító időkben tették dolgukat, kiálltak a változás mellett.

Ők nyugdíjasként nem akarnak lehetetlent, csak azt ami Európában, Magyarországon minden nyugdíjasnak kijár. Tiszteletet, a tisztességes megélhetés lehetőségét, jó orvosi ellátást, megfizethető gyógyszereket és a nyugdíjak valós inflációt és a bérek emelkedését is figyelembe vevő vegyes indexálású emelését.

A magyar nyugdíjasok kérik a részüket a közösből. Ami nekik jár azt ne más tegye zsebre. Az ő pénzükből ne építsenek felesleges, kihasználatlan építményeket sportcélokra, azért, hogy a hatalom kedvezményezettjeinek folyamatosan legyen építőipari megrendelésük. A nekik járó pénzből ne rendezzenek a más országok által a megtérülés hiánya és a hatalmas költségek miatt lemondott világversenyeket, hogy a magyar vezetők 30 másodpercre feltünjenek világhíradókban.

A magyar nyugdíjasok nem akarnak mást csak tisztességes megélhetést biztosító, nyugodt, békés nyugdíjas életet, nyugdíjas éveket.

ORBÁN RENDSZERE IDEGEN TEST A FEJLETT EURÓPÁBAN

Amikor idegen test kerül egy természetes fejlődés révén kialakult és működő szervezetbe, akkor az esetek többségében fennáll a kilökődés veszélye. A munkaalapú illiberális rendszer nem természetes folyamat szülötte hanem művi formáció, valójában egy a fejlődéssel szembenálló, ideológiai alapvetéseivel, szabályaival a fejlődést gátló, negatívan befolyásoló, a jövedelemtermelő képességet hátráltató rendszer.  
                                               
Elképzelhetetlen, hogy az illiberális munkaalapú rendszer beilleszthető legyen a fejlett európai közösség jóléti rendszerébe.         

Nem lettünk a térség termelési központja, a déli, keleti kereskedőházak nem hoztak számottevő piacot, szinte semmi nem jött be abból, amít ígértek.                 
                  
MI a valóság? Az, hogy az uniós támogatás infúziója tartja stabil állapotban a magyar gazdaságot. Mi a valóság? Az, hogy maradt a csóróság, nyomor, elégedetlenség és akinek ebből elege van az lelép, elmegy oda, ahol a nyugati fogyasztói kultúra őrületében részesülhet, bár ők ezt ott tisztességes megélhetésnek mondják. Akik pedig itt maradnak azok fogják megfizetni az orbáni kitérő árát.  

   
    A VÁLASZTÁS   SZABADSÁGA        

       
      AKKOR LÉTEZHET A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA, HA LÉTEZIK A  MEGISMERÉS SZABADSÁGA. MERT VÁLASZTANI AZ ISMERTBŐL, A MEGISMERTBŐL LEHET.

AHOL A HATALOM KÖZVETLEN VAGY KÖZVETETT MÓDON URALJA A MÉDIA TÖBBSÉGÉT, OTT NEM LÉTEZHET A MEGISMERÉS  SZABADSÁGA, ÍGY NEM LÉTEZIK A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA SEM.

      AZ ILLIBERÁLIS  KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA TITKOS  RECEPTJE

    2010 óta új helyzet van. A politikát két oldalra kell osztani. Egyik oldalon a libsik meg mindenki más aki nem neres.  Ők az ország salakja. Aztán van a nemzeti oldal, ők a nemzet java.

A nemzetiek találták fel az illiberális kereszténydemokráciát, amivel sikerült a Vatikánt is zavarba hozni.

Vatikáni kutatók sokasága dolgozott az értelmezésen, de csak ellentmondást találtak. Aztán kérték a levezetést, de az titok. Mint a gyomorkeserű receptje.

    MINT KÖZÉPKORI VÁRURAK


    Csak most nem várak hanem stadionok vannak. Stadionokban meg sportcsarnokokban pöffeszkedő neres bárók fogadják a neres jobbágyok hódolatát.

Újkori módi.  Közpénzből épült stadionokban, sportcsarnokokban parádéznak udvartartással, ahol VIP páholyok és különtermek biztosítják neres bárók és köreik számára a fényűző társasági élet minden kellékét, vipes felszolgálással, ingyen étellel, itallal. Van ahol nem ingyen hanem menza áron.

Ezt hozta az új rendszerváltás, plusz  minden illiberális lett. A kereszténység is.  A tízparancsolatból kikerült a ne lopj tétel.  És újból vannak ügynökök mint Rákosi és Kádár idején. Ezek a Soros ügynökei.  Az oroszok pedig megint a spájzban vannak.  

MIT AKARNAK A MAGYAR EMBEREK?   

A magyar emberek nem akarnak sokat, csupán normális életet. 35 éve ezt ígéri a politika. Keveseknek teljesült, a többségnek csak ígéret maradt. Ezért tartják a magyarok eldobható 35 évnek a rendszerváltás óta eltelt időt.

Mit akarnak a magyar emberek? Azt akarják, ha annyit dolgoznak mint nyugaton, akkor annyi bért kapjanak érte és úgy élhessenek mint nyugaton. Ha nyugaton adómentes a megélhetéshez szükséges jövedelem, akkor itt is az legyen.

Az egyszerű dolgos magyart nem érdekli az ideológia, a keleti nyitás, a munka fétise, nem hatnak rá a fennkölt szólamok. Egyszerűen jólétben szeretne élni és azt akarja, hogy fizessék meg a munkáját, ne szedjék el tőle ami az övé 46-féle új adóval, hogy majd stadiont építenek neki.

Mit akarnak a magyar emberek?  Azt, hogy aki rendesen dolgozik, annak ne legyen gond a megélhetés, egy ruhadarab megvásárlása, vagy az, hogy hétvégén vendéglőbe mehessen a család és élvezhesse az élet apró örömeit. Egyszerű, teljesíthető vágyak, igények.

Mit akarnak a magyar emberek?  Arányosan részesedni a közösből. Ami nekik jár azt ne más tegye zsebre.  Tisztességes nyugdíjemelést.  Ne a családoktól, a nyugdíjasoktól, a betegektől, a gyógyítástól elvett százmilliárdokból építsenek stadionokat, rendezzenek sportversenyeket, hogy 30 másodpercre feltűnjenek a világhíradókban.

A magyar emberek stadionok helyett modern kórházakat és bérlakásokat akarnak.

MAGYAR CIVIL VAGYOK!

Magyar civil vagyok. Egy a listázott magyar civilek közül. A hatalom alattvalói viszonyulást vár tőlem. Szoktatni akar az illiberálishoz. De velem nem megy.

Magyar civil vagyok. Olyan amilyen. Változást akarok. Azt, hogy másképp legyen. Legyen demokrácia, jobb élet, jobb gyógyítás, meg ilyenek. És kérem a részem a közösből. Ami nekem jár ne más tegye zsebre.

A kormány ódákat zeng a sikereiről, a valóság meg az, hogy nem élünk jobban mint a rendszerváltáskor. 32 év a semmibe. 2010-ben 1 euró 265 forint. 2020-ban  1 euró  365 forint. A gazdasági növekedést, a béremelkedést  elvitte a forint leértékelődése. A nyugdíjasok közül sokan éheznek a nyugdíjak hatalmas értékvesztése miatt.

Magyar civil vagyok. A kormány állandóan konzultál velem arról amit már eldöntöttek, meg nem is igazán lényeges, amúgy meg az ő érdeküket szolgálja.

A magyar civil vagyok.  Olyan országban akarok élni ahol több a szabadság mint a kényszer és több a jó mint a rossz. Ahol van hitele a szónak. Ahol a JOBBAN TELJESÍTÜNK, JOBBAN ÉLÜNK, nem csupán propaganda, hanem megélhető valós állapot. És nem csupán a hatalomhoz közel állóknak. Ahol a hatalom nem stadionokra és vezetők kedvteléseire költi a közpénzt, hanem gyógyításra és oktatásra.

MAGYAR CIVIL VAGYOK. EGY ÉLETEM VAN ÉS EGY SZAVAZATOM. A MÚLTAM ELVETTÉK, A JÖVŐMET NEM ADOM. 

2026-ban A VÁLTOZÁSRA SZAVAZOK.

ILLIBERÁLIS POLITIKAI VELEJÁRÓJA AZ ILLIBERÁLIS A JOGALKALMAZÁS?

Lehetséges, hogy a jelenleg Magyarországon fennálló illiberális politikai rendszer természetes velejárója az illiberális jogalkalmazás? 

Az illiberális jogalkalmazás új értelmezést adna a jogállamnak, a jogállamiságnak, a jog uralmának? 

Ez az a kérdés amire az EU konkrét eseteket illetően választ vár, de ennél jóval súlyosabb hazai vetülete is van az illiberális jogalkalmazás kérdésének.  Az igazságszolgáltatás legfelső szintjét képviselő Kúria és Legfőbb Ügyészség állásfoglalása a fiktív jogszabályok alkalmazásának és hatályban tartásának kérdését illetően ellentmond minden eddiginek amit a jogállam, jogállamiság, a jog uralma vonatkozásában megismertünk.

Tisztázásra váró kérdés: mi tekinthető az illiberális jogalkalmazás sajátosságának?

Az illiberális jogalkalmazás sajátossága, hogy természetes jogállapotnak tekinti a hibrid jogrend  és hibrid jogállapot létezését, amikor  egyaránt hatályban vannak a törvényes jogalkotással létrejött legitim jogszabályok és a törvényen kívüli jogalkotással létesített, bírósági eljárásokban és határozatokban alkalmazott fiktív illegitim jogszabályok is és léteznek a külön, egyes személyekre vonatkozóan létesített privát fiktív jogszabályok, melyeket bírósági határozatokkal emeltek be a magyar jogrendbe?

Az illiberális jogalkalmazás sajátossága, hogy az állampolgárt mint jogalanyt alávetett, alárendelt szerepbe, helyzetbe kényszerítve alávetettként kezeli, nem biztosítja számára, hogy megismerje a vele szemben alkalmazott jogszabályok jogszabályhelyének, tartalmának, szövegének megismerését, az ügyében alkalmazott szakértői vélemények tartalmának, azonosító adatainak és forrásának megismerését?

Az illiberális jogalkalmazás sajátossága, hogy a jogszabályokhoz való kötöttség helyett szabad kezet ad a bíráknak, ügyészeknek, hogy akár érdekek, akár egyéni megítélésük szerint járjanak el állampolgárokkal szemben és döntsenek ügyeikben? Fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazzanak és hatályban tartsanak fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bírósági határozatokat?

Az illiberális jogalkalmazás velejárója, hogy bírák, ügyészek fiktív jogszabályokat kreálhatnak és tarthatnak hatályban bármilyen hosszú ideig, következmények nélkül? A bírósági eljárás, ügyészségi vizsgálat során a jogsértések sokaságát eltűrni kénytelen állampolgároknak nem áll módjukban, hogy érvényesüljön az alkotmány, az alaptörvény, a jogállam biztosította jogorvoslat?

Ezek a kérdések elvi szinten felvethető, jogi fórumokon megvitatható kérdések lennének addig, amíg a Legfőbb Ügyészség és a Kúria konkrét ügyben, konkrét beadványra adott állásfoglalása ne azt mutatná, hogy ezek valójában már nem kérdések.

/ VÉLEMÉNYALAPÚ TARTALOM. /

KULTÚRZÓNA

EGY KÜLÖNLEGES  

AMERICANO - AZ ELBŰVÖLŐ JAZZ - LÁNYOK CSINÁLJÁK.

Az alábbi szövegre kattintva megnyitható a VIDEÓ.   

AMERICANO