A ZINFO Portál támogatást kér működtetéséhez :
BANKSZÁMLASZÁM:JOGI FÓRUM A FACEBOOKON
AHOL VÁLASZOK SZÜLETHETNEK
Az alábbi JOGI FÓRUM feliratra kattintva megnyitható a facebookon lévő jogi fórum.
A
jogalkotás rendje, jogforrások, jogszabályok, érvényesség, hatály
Jogforrások
A legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás, jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).
Alaptörvény (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
Alaptörvény (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.
A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.
Magyarország igazságszolgáltatási rendszerében a becslések szerint 40-50 ezer alaptörvényellenes jogszabály van hatályban. A becslések szerinti 70-80 ezer koncepciós perből 40-50 ezer olyan bírósági határozat keletkezett amelyben fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmaztak. Ezzel Magyarország világrekorder, de mindenképpen Európa-rekorder és az Európai Unióban messze megelőz minden más tagállamot a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartása terén.
A fiktív jogszabályok alaptörvényellenesek, nincs jogszabályhelyük, nem megszabott eljárási rendben alkották meg és soha nem hirdették ki azokat, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük.
A magyar igazságügyi miniszter, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész jogszerűnek tekinti a fiktív, azonosító adat nélküli, kitalált, valójában nemlétező jogszabályokat alkalmazó bírósági határozat hatályban tartását.
A ZINFO Portál támogatást kér működtetéséhez:
BANKSZÁMLASZÁM:Mert hatályban vannak nem törvényes eljárási rendben alkotott jogszabályok is, amelyeknek a megsértése miatti ítéletek és jogkövetkezmények ugyanúgy érvényesek mint a törvényes eljárási rendben alkototott, kihirdetett és hatályba helyezett jogszabályok megsértése miatti ítéletek és jogkövetkezmények.
Egyes jogászok szerint Magyarországon még itt a diktatúra jogi hordaléka és ez hibrid jogállapot eredményez. Hiába figyelmeztett Dr. Solt Pált a Legfelsőbb Bíróság elnöke 2001-ben, hogy az igazságszolgáltatásban még nem ment végbe a rendszerváltás, nem fejeződött be a jogállami kialakítása, azóta sem történt kísérlet arra, hogy a diktatúra idejéből maradt, az igazságszolgáltatás rendszerét szennyező fiktív jogszabályokat megsemmisítsék, noha az Alaptörvény egyértelmű, határozott rendelkezést tartalmaz erre .
A jogállam alaptétele, hogy csak törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett, hatályba helyzett jogszabályok alkalmazhatók.AZ IGAZSÁSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI
1.
A bírói függetlenség elve: a bírók függetlensége annak biztosítását
jelenti, hogy a bírók mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság
nélkül dönthessenek az egyes ügyekben. Ezt a gyakorlatban úgy
biztosítják, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell
megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és pályája során például
nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget. Ugyanakkor a bírói
hivatás egyfajta életpályamodellt is jelent, a bírók e tisztségüktől
csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók
el, megbízatásuk az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szól. A
bírókat mentelmi jog illeti meg.
2. Az igazságszolgáltatás bírói
monopóliumának elve: A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja
meg.
3.
Az igazságszolgáltatás egységének elve azt jelenti, hogy az
igazságszolgáltatás előtt minden ember egyenlő, a jogszabályok
mindenkire egyformán vonatkoznak.
4. A
társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve: ez az elv a
demokratikus működés egyik legfontosabb garanciája. A társasbíráskodás
azt jelenti, hogy a bírák nem egyedül, hanem tanácsban, ítélkeznek.
5.
A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve: ez a demokratikus
működésnek egy újabb garanciája. A nyilvánosság – kevés kivételtől
eltekintve - azt jelenti, hogy a tárgyalásokat bárki megtekintheti.
6.
Az anyanyelv használatának elve: ez az elv a minden állampolgárt
megillető alapvető jog, amely a jogegyenlőség elvére vezethető vissza.
Azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalásokon minden ember jogosult a
saját nyelvét használni. Alapvető fontosságú, hogy ne legyen nyelvi
akadálya annak, hogy az érintettek megértsék, és ezáltal megfelelő
módon nyomon követhessék az eljárás menetét.
7. Az
ártatlanság vélelmének elve: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg
a bíróság, jogerős határozatban meg nem állapította azt.
8.
A védelem joga és az ügyvédség: a védelemhez való jogról elsősorban a
büntetőeljárások kapcsán beszélünk. A büntetőeljárás alá vont
személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a lehetőséggel, akkor
kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt.
9.
A jogorvoslati jogosultság elve: bárkinek lehetősége van jogorvoslattal
élni (vagyis, kérni, hogy az adott ügyet vizsgálják meg még egyszer)
bírósági vagy hatósági közigazgatási döntés ellen, amennyiben úgy
látja, hogy valamilyen jogát megsértették.
10. A
tisztességes eljárás elve: mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra
tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, ésszerű határidő
keretében, tisztességes eljárás keretében bírálja el.
Mit csinálnak a bíróságok?
A bíróságok jogalkalmazó tevékenységet folytatnak, vagyis munkájukat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, meghatározott rend alapján végzik. Konkrét feladatuk a jogsértések megállapítása, a jogviták eldöntése, vagy a jogkövető magatartás kikényszerítése.
Az
igazságszolgáltatással szembeni alapvető állampolgári elvárás, hogy a
bíróságok törvényes eljárási rendben létrejött jogszabályokat
alkalmazzanak, érvényesüljön a törvény előtt mindenki egyenlő
elv és
a
hátrányos megkülönböztetés tilalma.
JOGURALOM
A joguralom fogalma az amerikai forradalom egyik vívmánya. Thomas Paine az 1776-os Common Sense-ben így ír erről: "Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet".
A joguralom
fogalma az Egyesült Államokban összefonódott a hatalmi ágak
elválasztásának elvével. A jogalkotás, a jogalkalmazás és az
igazságszolgáltatás szétválasztását először a Massachusetts alkotmánya
mondta ki 1780-ban a joguralommal összefüggésben: a hatalmi ágak
képviselői nem vehetik át egymás hatalmát, és nem helyezkedhetnek a
törvény uralma fölé. Ezt az elvet 1803-ban a Legfelsőbb Bíróság magáévá
tette és ennek révén az amerikai alkotmányosság része lett.
A
JOG VAN AZ EMBERÉRT ÉS NEM AZ EMBER A JOGÉRT!
"
Mert az emberek számítanak leginkább. Kormányok jönnek és mennek"
" Az számít
leginkább, amit az emberek tesznek. Az emberek cselekedetei. "
" Az emberi
szív és elme összessége tesz egy országot azzá, ami."
David Pressman
nagykövet
DAVID PRESSMAN A DEMOKRATA
Egy embert a mondataiból lehet jól megismerni. A David Pressman beszédéből idézett mondatok kommentár nélkül hűen visszadják az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete mit gondol a világról, a jogállamról, a demokráciáról, Magyarországról. Ezek egyenes, őszinte, bátor mondatok, melyekből érteni lehet.
Részlet
David Pressman nagykövet beszédéből amit a Szent Korona
visszajuttatásának 45. évfordulóján 2023. január 6-án mondott
a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomban:
1945-ben Európát évekig tizedelte a legbarbárabb háború, amelyet a világ valaha is látott. A városok romokban, a megélhetés kétségessé vált. Milliókat gyilkoltak meg. A II. világháborúnak vége szakadt, de a világ nem állt könnyen vissza a normális kerékvágásba. Sok európai számára a háború borzalmait a Szovjetunió fullasztó árnyéka és uralma váltotta fel.
Magyarország a Vasfüggöny mögött találta magát és a Szovjetunió évtizedekig tartó borzalmas elnyomásának nézett éppen elébe. A magyarok nem kérték és nem is üdvözölték ezt, de megakadályozni sem tudták ekkor.
Valamit
mégis meg tudtak tenni: a Magyar Honvédség pár bátor tagja azt a
rendkívül kockázatos vállalást tette, hogy a legbecsesebb műalkotásokat
az Egyesült Államok kezébe helyezi. És most ugyanarról az országról
beszélünk, mellyel Magyarország röviddel ezt megelőzően még háborúban
állt.
Ezt az ezeréves, felbecsülhetetlen értékű, aranyból készített, és
ékkövekkel díszített műalkotást egy egyszerű fekete táskába rejtették
bátor, hazaszerető magyarok és kicsempészték az országból, majd egy
magyar ezredes átadta egy amerikai ezredesnek.
Még most is, 77 évvel azután, hogy a koronát rábízták az Egyesült Államokra, a korabeli fénykép üzenete erős és érzelmeket kiváltó. Egy kép, amelyen az ezeréves műalkotást rejtő fekete táskát az egyik ország katonája biztonságba helyezi egy másik ország katonájánál, akivel nemrég még harcban állt.
Bár kormányaink összecsaptak annak idején, a magyar emberek barátot láttak az Egyesült Államokban. Egy népet láttak, akire rábízhatják az egyik legfontosabb és legjelentőségteljesebb kincsüket.
És az Egyesült Államok megvédte a magyar Szent Koronát. Sőt, ezt a felelősséget annyira komolyan vettük, hogy a híres Fort Knox katonai erődítmény páncéltermében helyeztük el. Ez az épület annyira biztonságos, hogy a kifejezést köznévként is használjuk, amikor egy helyet biztosságosként szeretnénk leírni.
Az Egyesült Államok beleegyezett, hogy megvédje a koronát addig a napig, amíg vissza tudja adni a magyar embereknek. Nem a magyar kormánynak. Természetesen nem a Szovjetuniónak, nem egy bábkormánynak, hanem a magyar népnek.
1978-ban Jimmy Carter elnök hozta meg azt a nehéz és ellentmondásos döntést, hogy az Egyesült Államok visszaadja a koronát a magyar népnek. Persze, ekkor Magyarország még a Szovjetunió gombnyomása alatt létezett. Voltak az amerikai kormányban vezetők, akik úgy gondolták, hogy a koronát nem kellene visszaadni addig, amíg a szovjet elnyomás béklyóját teljesen és végleg le nem dobták magukról a magyarok.
De Carter elnök, Cyrus Vance külügyminiszter és más tanácsadók, beleértve egy Joe Biden nevű fiatal szenátort, máshogy gondolták. Nem a magyar kormánynak adtuk vissza a koronát – egy olyan kormánynak, amely akkoriban nem mindig azt követte, ami a legjobb volt a népének –, hanem ehelyett a magyar népnek adtuk vissza azt.
Többet
szerettük volna adni, mint egy korona. Azt akartuk visszaadni a magyar
embereknek, amit a korona képviselt: a reményt. A reményt,
hogy visszatérhetnek, ahhoz az élethez, amit a szovjet elnyomók és
kegyeltjeik dominanciája előtt éltek.
Mert az emberek számítanak leginkább. Kormányok jönnek és mennek.
Politikai szelek változnak. A választott vezetők a reflektorfény után
távoznak a történelem forgásával.
Az
számít leginkább, amit az emberek tesznek. Az emberek cselekedetei.
Az emberi szív és elme összessége tesz egy országot azzá, ami.
Kiállsz-e amellett, ami helyes? Befogadod-e a szomszédod és vigaszt
nyújtasz-e számára a sötét és nehéz időkben? Kiállsz-e a sebezhetőkért?
Az emberi méltóságért? Hallatod-e a hangod a jó érdekében? Elutasítod-e
a hazugságot és a propagandát a rövidtávú politikai nyereségért?
1978-ban és az azt megelőző években Carter elnök és a csapata pozitív jeleket láttak Magyarországgal kapcsolatban. Azt látták, hogy a magyarok lassan kihúzzák magukat a szovjet elnyomás igája alól.
Toleranciát hirdettek a vallási önkifejezésnek. Próbálták előmozdítani az utazást és a kommunikációt a kommunista tömb államai között. A magyarok mindent megtettek, hogy jobbá tegyék azt a világot, amelyben éltek, még akkor is, ha ez szembement a szovjet forgatókönyvvel.
Bár
a magyar kormány ekkor még nem szabadult fel a kommunista hatalom alól,
a magyar emberek egyértelműen vágyták a szabadságot. Az Egyesült
Államok nem is találhatott volna jobb szimbólumot a korona
visszajuttatásánál arra, hogy cselekvésre ösztönözze és elismerje a
magyar embereket.
A többi, ahogy mondani szokás, már történelem. A koronát visszaadtuk,
nem a kormánynak, hanem vallási, kulturális, tudományos és akadémiai
vezetők előtt a magyar embereknek.
Még több mint egy évtized kellett Magyarországnak ahhoz, hogy végleg elszakadjon a Szovjetuniótól, de a végére egyértelművé vált, hogy egy ilyen rendszer bukásra van ítélve. Meg is bukott, és mindig meg fog bukni, mert nem az emberek érdekeit képviseli, hanem csak egy maroknyi ember hatalmának megszilárdítását keresi. Egy életformát erőltet a népre, akik csak attól a vágytól égnek, hogy szabadok lehessenek.
Természetesen ez közel sem volt annyira könnyű, mint ahogy talán egy ilyen rövid beszédben hangozhat. És ahogy mindannyian tudjuk, a múlt árnyai időznek világszerte. Az önkény zsarnoksága elleni küzdelem ma is tart és sürgető. Elég csak Putyin háborújára gondolnunk, amelyet a demokratikus Ukrajna ellen vív a szomszédban.
Akár
egy nagy múltú demokráciában élünk, akár egy teljesen újkeletűben, a
demokráciát nem vehetjük készpénznek. És nem kerülheti el a figyelmemet
természetesen, hogy ma este egy uralkodó koronája emlékeztet csípősen
erre az alapvető valóságra. A demokrácia jövője azon múlik, hogy készen
álljunk kiállni az értékekért, az azok megőrzéséhez nélkülözhetetlen
intézményekért, és hogy büszkén kiálljunk azon barátaink mellett, akik
ezt teszik.
Ahogy az Egyesült Államoknak abban a megtiszteltetésben volt része,
hogy menedéket nyújthatott a magyar Szent Koronának, amelyről ma itt
megemlékezünk, úgy adtunk büszkén menedéket egy embernek, aki az ország
szabad és demokratikus jövőjének adott hangot.
Megtiszteltetés számomra, hogy minden nap az Egyesült Államok
nagykövetségének abban az irodájában dolgozhatok, ahol korábban a
kiváló Mindszenty bíboros kapott oltalmat 15 éven át, menedéket keresve
a kommunista Magyarország önkényuralma elől.
Az Egyesült Államok nagyra becsüli, hogy tehetett a
koronáért. Nagyra becsüli, hogy tehetett a bíborosért. És
nagyra becsüli, hogy ma tehet Magyarországért. Ez az, amit a barátok
tesznek.
Ezzel szemben Vlagyimir Putyin egy maradvány abból a múltból, amelyet a
világ nagy része megpróbált meghaladni. Egy kisszerű ember, aki csak
félelmen és megfélemlítésen keresztül képes vezetni. Azt gondolta, hogy
az ukrán emberek meghajolnak még egyszer egy szovjet típusú uralkodó
előtt, de tévedett.
Az ukránok, csakúgy, mint évtizedekkel ezelőtt a magyarok, már döntöttek. Már felvázolták az útjukat és ebben nem szerepelt a visszatérés egy elromlott, csalárd rendszerhez, amely már oly sok időn át tönkretette őket.
Mindannyiunknak
el kell döntenünk, milyen utat választunk ebben a viharos időszakban.
Kik a barátaink? Kihez fordulunk a nehézségek idején, amikor azokkal
állunk szemben, akik ártani akarnak nekünk? 1945-ben egy bátor magyar
ezredes az amerikai kollegájára bízta az ország egyik legfontosabb
kincsét azzal a reménnyel, hogy az Egyesült Államok biztonságba
helyezi. És mi így is tettünk. 1956-ban Mindszenty József bíboros az
Amerikai Nagykövetségen keresett menedéket, bízva abban, hogy
biztonságba kerül. És így is lett.
Az
Egyesült Államok és Magyarország barátok és szövetségesek hosszú idő
óta. Ott voltunk egymásnak elég sötét időszakokban. És, bár
eseteként lehetnek zordabb hullámok a tengeren, és a jelenlegi hullámok
igencsak veszélyesnek látszanak, biztos vagyok benne, hogy ha
megpróbáljuk, akkor együtt megbirkózunk velük.
Carter
elnökhöz és a korábbi külügyminiszterhez, Cyrus Vancehez, és egy akkori
fiatal szenátorhoz, Joe Bidenhez hasonlóan én is fogadok Magyarországra
és ennek az országnak a nagyszerű népére!
A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TALÁN LEGFONTOSABB ALAPÉRTÉKE
A jogállam alaptételele, hogy csak törvényes eljárási rendben alkotott, kihirdetett, hatályba helyzett jogszabályok alkalmazhatók.JOGÁLLAMBAN MINDEN EMBER EGYENLŐ,
SENKIT NEM ÉRHET HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS. JOGÁLLAMBAN CSAK TÖRVÉNYES
ELJÁRÁSBAN LÉTREJÖTT, KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALKALMAZHATÓK ÉS A
JOGSZABÁLYOK MINDENKIRE EGYFORMÁN VONATKOZNAK.
Minden uniós polgárnak
ugyanazok a jogok járnak. A magyar uniós polgárnak is.
A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI
EGYSÉG ÉS SZOLIDARÍTÁS ALAPJA.
A JOGÁLLAMISÁG AZ EURÓPAI UNIÓ
TALÁN LEGFONTOSABB ALAPÉRTÉKE. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ
TAGJA. A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK AZ EURÓPAI UNIÓ
POLGÁRAI. AZ EURÓPAI UNIÓ MINDEN POLGÁRÁNAK UGYANAZOK A JOGOK
JÁRNAK. A MAGYAROKNAK IS. AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZINTJÉN
ÉRTELMEZVE: JOGÁLLAM NÉLKÜL NEM TUDJUK A JOGAINKAT GYAKOROLNI.
JOGÁLLAMBAN A JOG URALMA MINDEN HATALOM FÖLÖTT ÁLL. JOGÁLLAMBAN MINDEN
EMBER EGYENLŐ, SENKIT NEM ÉRHET HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS.
VERA JOUROVÁ az EB alelnöke a
magyar miniszterelnöknek:
ha Önök ebben az európai
házban akarnak maradni, tiszteleben kell tartaniuk a ház szabályait.
Egy választás győztese
nem visz mindent, és nem lesz az övé a bíróság, a média és a
közigazgatás, ezt tiszteletben kell tartania.
Európai
Unió az európai polgárok közös hazája.
Az Európai Unió
alapértéknek tekinti az emberi méltóságot, a szabadságot, a
demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogok –
köztük a kisebbségi jogok – tiszteletét.
Az Európai Unió Alapjogi
Chartája mindazokat a személyes, polgári, politikai, gazdasági és
szociális jogokat rögzíti, amelyek az EU polgárait és lakosait
megilletik.
Az Európai Uniónak és
tagállamainak tiszteletben kell tartaniuk az alapvető emberi jogokat.
Egyenlő bánásmódban kell
részesíteni az embereket faji, illetve etnikai származástól, vallási
vagy egyéb meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól és szexuális
irányultságtól függetlenül.
Az EU egész területén
védelmezni kell a személyes adatokat.
Biztosítani kell, hogy az
emberek jogi nehézségek esetén az EU teljes területén élhessenek
igazságszolgáltatáshoz való jogukkal.
Az Európai Unió Bírósága
biztosítja, hogy az uniós jogszabályokat az összes uniós országban
azonos módon alkalmazzák, emellett pedig rendezi a tagállami kormányok
és az uniós intézmények közötti jogvitákat. Bizonyos esetekben
magánszemélyek, cégek és szervezetek is fordulhatnak az Európai Unió
Bíróságához, hogy keresetet indítsanak, ha megítélésük szerint
valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat.
Az EU polgárai számos
tekintetben élveznek szabadságot és védelmet: személyes, polgári,
politikai, szociális gtöbb országán belüli szabad utazás tekintetében.
Az egyenlőség, a hátrányos
megkülönböztetés tilalma, a társadalmi befogadás, az emberi méltóság, a
szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden
polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg. Ezek az alapértékek,
melyeket a jogállamiság véd és juttat érvényre, mind az európai uniós
szerződésekben, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájában le vannak
fektetve. Az EU polgárai szabadon eldönthetik, melyik tagállamban
kívánnak élni dolgozni, tanulni vagy éppen házasságot kötni. Az EU
intézményei azon fáradoznak, hogy a polgárok biztonságban tudhassák
személyes adataikat, és fogyasztóként aktív szerephez jussanak.
Az Unió
elsődleges joganyagát az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az
Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) (együttesen: az
alapító szerződések) képezi.
MIT ÉRTÜNK UNIÓS JOG ALATT?
Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke / EUSZ 2 . cikk / foglalja össze mindazokat az értékeket, jogokat, amelyek valamennyi uniós tagállam számára egyaránt elfogadottak és az EU identitásának alapját adják.
A
2. cikk, amelyet jogállamiság-klauzulának is neveznek
(generálklauzula), kimondja, hogy az Unió
- az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia,
az
- egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a
kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának
értékein alapul.
Ezek az értékek és jogok közösek a tagállamokban, így a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
A
jogállamban az uniós jog kiemelt szintű érvényesülése a jogbiztonság
elvének, egyenlőség elvének érvényesülése.
Az EUSZ 2. cikkben deklarált értékeket, elveket, jogokat az EU-hoz
csatlakozó országok is magukénak vallják és saját alkotmányos
berendezkedésükbe is beépítik. Ez vonatkozik Magyarországra is.
Az Európai Unió elvárja, hogy az Európai Unió tagállamai által elfogadott alapértékek így a jogállam, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás, az emberi jogok tiszteletben tartása ne csak a kinyilatkoztatások szintjén létezzenek, hanem a tagállamok, így Magyarország is, garanciát adjanak ezek érvényesülésére. Jogi, intézményi, szabályozási garanciákat, melyek által megvalósulhat, hogy az alapértékek, a jogállamiság sérülése nem marad kivizsgálatlanul, jogorvoslat és felelősségrevonás nélkül.
Amennyiben
az EUSZ 2. cikkében foglalt alapértéket mint uniós jogot megsértenek
valamely tagállamban, ott ennek feltárására, tisztázására induljon
vizsgálat, vegyenek fel jegyzőkönyvet, szülessenek megállapítások,
legyen intézkedés a jogorvoslatra és a jogsérelmet ért személy
kárpótlására. Nevezzék meg a jogsértések felelőseit, főként akkor ha ez
a közhatalommal való visszaélés formájában történt és arányos
szankciókat érvényesítsenek. Kerüljön megállapításra a szakmai,
fegyelmi, büntetőjogi felelősség. Ez Magyarországon is létezzen és
működjön a jogállami mechanizmus keretében, mert ennek jelenleg
Magyarországon a szabályozási és intézményi feltételei is hiányoznak.
" Az uniós jog valamennyi
tagállamra kiterjedő egységes alkalmazása az Európai Unió sikeres
működésének kulcsa. A Bizottság ezért nagy jelentőséget tulajdonít az
uniós jog eredményes alkalmazásának. "
" A magánszemélyek, a vállalkozások és a civil társadalom nagymértékben hozzájárulnak a Bizottság nyomonkövetési tevékenységéhez azáltal, hogy tudomására hozzák az uniós jog tagállami alkalmazásában észlelt hiányosságokat. A Bizottság tisztában van azzal, hogy a panaszok meghatározó szerepet játszanak az uniós jog megsértésével kapcsolatos esetek felderítésében. "
"Az uniós jog helyes átültetése, alkalmazása és végrehajtása alapvetően a tagállamok felelőssége. Ezen túlmenően megfelelő jogorvoslatról is gondoskodniuk kell, ezáltal hatékony jogvédelmet biztosítva az uniós jog hatálya alá tartozó területeken. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a polgárok uniós jog által garantált jogai nemzeti szinten sérülnek, biztosítani kell a polgárok számára a gyors és hatékony nemzeti jogorvoslati mechanizmusokhoz való hozzáférést."
"Ezeknek összhangban kell állniuk a hatékony jogvédelem Szerződésben foglalt elvével. Az uniós jog tiszteletben tartását biztosító rendes bíróságok a nemzeti bíróságok, amelyek hatékonyan hozzájárulnak az uniós jog egyedi ügyekben történő érvényesítéséhez. A nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik, hogy helyt adjanak azon egyének kereseteinek, akik védelemért folyamodnak az uniós joggal összeegyeztethetetlen nemzeti intézkedésekkel szemben, vagy pénzügyi kompenzációt igényelnek az ilyen intézkedések által okozott kárért."
"A Bizottság emellett azokat az ügyeket is megvizsgálja, amikor a nemzeti jog nem biztosít hatékony jogorvoslati eljárást az uniós jog megsértése esetén, vagy más módon gátolja, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek biztosítsák az uniós jog eredményes alkalmazását, a jogállamiság elvének, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt követelményeknek megfelelően."
"A Bizottság továbbá rendkívüli figyelemmel fogja kezelni azokat az ügyeket, amelyek tartós mulasztásokra világítanak rá az uniós jog helyes tagállami alkalmazása terén."
"Mivel a panaszok igen fontos szerephez jutnak az uniós jog megsértésének felderítésében, a Bizottság fokozott erőfeszítésekkel igyekszik javítani a panaszkezelést."
EU-TÁMOGATÁS A MAGYAR
JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLETNEK
Az Európai Unió szavakban, kinyilatkoztatásokban megnyilvánuló támogatása is sokat jelent az alapjogaik, alkotmányos jogaik, emberi és személyiségi jogaik érvényesüléséért, a hátrányos megkölönböztetés tilalmáért, a jogállam alapértékeinek, a jogállamiságnak az érvényesüléséért küzdő magyar állampolgárok számára, de nem pótolja azt a financiális hátteret és szervezettséget, ami a hatékony jogvédelemhez kellene.
Magyar állampolgárok, civilek 20 millió eurót kérnek az Európai Uniótól az alakulás előtt álló MAGYAR JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET működéséhez az egyesület által működtetendő széleskörű JOGVÉDELEM intézményi hátterének megteremtéséhez. Első lépésben 5 millió euró támogatást kérnek az alapot jelentő struktúra, intézményi háttér létrehozásához és a folyamatban lévő ügyek költségeinek finanszírozására.
A MAGYAR JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET szervezői az egyesület működését, az uniós támogatás felhasználását teljeskörűen uniós ellenőrzés mellett képzelik el, a folyamatos felügyeletet a budapesti uniós képviselet munkatársai biztosíthatnák.
Főbb témakörök:
Minden magyar állampolgár egyben uniós polgár is, így ugyanazok az alapjogok, emberi jogok járnak a magyaroknak is mint egy francia, német vagy osztrák uniós polgárnak.
1./ A szabadság és a demokrácia alapértékeiből kiindulva az EU minden polgárát ugyanazok az alapjogok illetik meg.
Minden uniós polgárnak, így a magyar állampolgárnak is joga van hozzá, hogy vele szemben az állam szervei, a hatóság, az igazságszolgáltatás hatályos, törvényes eljárási rendben létrejött, kihirdetett, hatályba helyezett jogszabályokat alkalmazzon és ne a Magyarországon létező hibrid jogrendet, amelyben egyaránt hatályban tartanak törvényes eljárás keretében létesített jogszabályokat és ügyészek, bírók által kreált, kitalált és személyre szólóan hátrányos megkülönböztetésként alkalmazott fiktív jogszabályokat, annak ellenére, hogy az alaptörvény tiltja ezt és megsemmisítését írja elő.
Magyarországon az igazságszolgáltatás eljárásai során nem jár fegyelmi, elmarasztalás, fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségrevonás az alaptörvény és a hátrányos megkülönböztetés vagy az alapjogok megsértése miatt, az igazságszolgáltatás egyes vezetői pedig ezt érzékelhetően kiváltságnak tekintik. Az állampolgárok által bejelentett jogsértések nem kerülnek kivizsgálásra. A JOGÁLLAMÉRT EGYESÜLET irodája, telefonos ügyfélszolgálata fogadná a jogsértésekre vonatkozó bejelentéseket, írásban rögzítené azokat és jogi segítséget nyújtana.
2./ A magyarországi hibrid jogrend és a hibrid jogállapot helyzetének vizsgálata, elemzése. Konkrét eseteknek a tárgyilagos vizsgálata, a folyamat kialakulásának részletes elemzése, javaslatok a megoldásra.
3./ Az alaptörvény rendelkezései és az alkotmányjogi panaszok kezelése vonatkozásában rendelkező jogszabályok közötti ellentmondások kiszűrése nemzetközi szakértők bevonásával.
4./ A magyar jogrendben létező anomáliák kiszűrése, az igazságszolgáltatás belső szabályzatainak problémafeltáró és összehasonlító elemzése, vizsgálata nemzetközi jogi szakértők bevonásával. A belső szabályzatok alapjogok és hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérülése, az egyenlő elbánás hiánya miatti panaszos beadványok vonatkozásában előírt dokumentálás, kivizsgálás, külön nyilvántarás, inézkedésről jelentés és hasonló kitételek szempontok, szerinti értékelése.
5./ Magyar állampolgárok részére folyamatos tanácsadás a jogállamiságról, a jogállam alapértékeiről, alapjogok, egyenlő elbánás érvényesüléséről, személyiségi jogok védelméről, személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjról és kártérítésről.
Az
igazságszolgáltatás jogsértéseit nyilvántartó rekordok könyvében - ha
létezne ilyen - világrekord, de mindenképpen Európa-rekord lehetne a
fiktív jogszabályokat alkalmazó - becslések szerinti - több tízezer
magyarországi bírósági határozat hatályban tartása.
Alaptörvény
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt
az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel
rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett
jogszabály állapíthat meg.
Alaptörvény (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
A
legáltalánosabb meghatározás szerint a jogszabály (avagy jogforrás,
jogi norma) a közhatalmi szervek által alkotott vagy elismert olyan
magatartási szabály, amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi
kényszer biztosítja. A jogszabályt a közhatalmi szervek előre
megszabott eljárási rendben alkotják meg. Nem jön létre érvényesen az a
jogszabály, amelyet a megalkotására felhatalmazott közhatalmi szerv nem
a számára megadott eljárási rendben alkot meg (közjogi érvénytelenség).
Alaptörvényellenes az a jogszabály, amelyet nem a meghatározott eljárási rendben alkottak meg, amelynek nem történt meg a kihirdetése ami az érvényessé válás feltétele, amely esetében nem határozták meg a hatályba lépés vagyis az alkalmazhatóság időpontját.
A jogszabály alaptörvényellenességének jogkövetkezménye a megsemmisítés.
Magyarország igazságszolgáltatási rendszerében a becslések szerint 40-50 ezer alaptörvényellenes jogszabály van hatályban, pontosabban a becslések szerinti 70-80 ezer koncepciós perből 40-50 ezer olyan bírósági határozat keletkezett amelyben fiktív, alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmaztak. Ezzel Magyarország világrekorder, de mindenképpen Európa-rekorder lehet és az Európai Unióban az elérhető információk alapján messze megelőz minden más tagállamot a fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok hatályban tartása terén.
A fiktív jogszabályok alaptörvényellenesek, nincs jogszabályhelyük, nem megszabott eljárási rendben alkották meg és soha nem hirdették ki azokat, nincs megjelölt hatályuk, nem ismert kodifikációs tartalmuk, szövegük.
Az, hogy ilyen nagy tömegű fiktív jogszabályt alkalmazó bírósági határozat került a rendszerváltás utáni jogállam igazságügyi rendszerébe annak következménye, hogy a dikatatúra idején keletkezett és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatok sokasága a pártállami múlt hagyatékaként a rendszerban maradt mivel az igazságszolgáltatást nem érintette a rendszerváltás.
A békés átmenet egyik legnagyobb tévedése, hatalmas hibája az volt, hogy a rendszerváltás utáni demokratikus jogállam az igazságszolgáltatás diktatórikus, állampárti rendszerét, működési szabályait, kapcsolati hálóját, szervezeti struktúráját, személyi összetételét a bíróság függetlenségére hivatkozva érintetlenül hagyta. Így valójában az történt, hogy a diktatúra bírósága lett a demokratikus jogállam független hatalommal felruházott bírósága.
Vitathatatlan tény, hogy a kommunista diktatúra fennmaradását, létezését biztosító megtorlás, megfélemlítés érvényesítéséhez a jogi kereteket – mint jogalkalmazó – a diktatúra bírósága biztosította. Ez nem is létezhetett másként, ennek tagadása a diktatúrát éltető megtorlás, megfélemlítés stratégiájának tagadását, végső soron a diktatúra létezésének tagadását jelentené. Ez a bíróság, a diktatúra bírósága, Kádár kommunista rendszere alatt koncepciós perekben ártatlan magyar embereket elítélő bíróság változtatás nélkül független hatalommal felruházva lett a magyar demokratikus jogállamban a negyedik hatalmi ág birtokosa.
Meghatározhatatlan mértékben olyan bírákra bízták a demokratikus jogállam igazságszolgáltatását, akik a diktatúra időszakában mint a diktatúra szellemisége, a diktatúra hatalomérvényesítési módszerei mellett elkötelezett bírák, vonakodás nélkül, gátlástalanul teljesítették az állampárt utasításait, csaltak, hazudtak, bűnrészességet vállaltak igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekben.
Erről az állapotról a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Dr. Solt Pál 11 évvel a rendszerváltás után így nyilatkozott a Magyar Nemzet 2001 október 1-én megjelent számában: " „A jogállam kialakítása folyamatosan zajlik a bíróságokon, a bírói karon belül. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás során a bírói kart semmilyen átvilágítás nem érintette.”
A diktatúra idején a koncepciós perek esetében érvényesült egy pártállami rendezőelv ami a jogalkalmazó pártügyészeknek, pártbíráknak szabadságot és jogot adott a törvényen kívüli jogalkotáshoz és ezen kreált fiktív jogszabályok bírósági eljárásban, bírósági határozatban való való alkalmazásához ha így volt megvalósítható Kádár utasítása, hogy az ügyészség, a bíróság a párt büntetőpolitikájának érvényre juttatását kikényszerítse.
A jogállamiság érvényesülése megkövetelné, hogy a magyar igazságszolgáltatás rendszerét meg kell tisztítani a fiktív jogszabályoktól és fiktív jogszabályokat alkalmazó bírósági határozatoktól. Erre a rendszerváltás óta még szándék sem mutatkozott. De el kell ismerni azt is, hogy ez megvalósíthatatlan vállalkozás lenne. Lehetetlen több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, majd megsemmisíteni.
Így maradnak azok az esetek, amikor jogorvoslati kérelemben, beadványban vagy bármilyen formában, akár telefonon, szóban érkezik bejelentés a jogalkalmazó bírósághoz, ügyészséghez fiktív jogszabályok alkalmazásáról, fiktív jogszabályokat, fiktív szakértői véleményeket alkalmazó bíróság határozatok, bírósági végzések hatályban tartásáról.
Az Alaptörvény előírta kötelesség, hogy erről a jogalkalmazó mint alaptörvényellenes jogszabály gyanúját felvető információról hivatalos feljegyzést készítsen és az illetékes vezető elrendelje az alaptörvényellenesség vizsgálatának elindítását. Nem csupán az Alaptörvény, de a jogállam alapszintje a jogállamiság minimumának érvényesülése is ezt diktálja, így ennek elmulasztása az egyik legsúlyosabb hivatali visszaélésnak, jogsértésnek tekinthető.
Amennyiben az alaptörvényellenesség megállapítást nyer, kiderül, hogy nem megszabott eljárási rendben jött létre a jogszabály, nem lett kihírdetve, nem lett meghatározva a hatálya akkor az Alaptörvény által előírt kötelezettség a jogszabály megsemmisítése. Mivel az alaptörvényellenes jogszabályok általában nem rendelkeznek jogszabályhellyel, azonosító vagy nyilvántarási adattal, csak úgy valósítható meg a megsemmisítésük, ha az alaptörvényellenes jogszabályokat alkalmazó bírósági eljárást, bírósági határozatot megsemmisítik.
Az alaptörvényellenes, közjogilag érvénytelen fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági eljárás, bírósági határozat megsemmisítése egyébként is a jogalkalmazó hivatali kötelezettsége lenne, mert a bírósági határozat nem rendelkezik érvényes jogi tartalommal.
A több tízezer fiktív jogszabályt tartalmazó bírósági határozatot felkutatni, kiszűrni, az alaptörvényellenes vizsgálatokat lefolytatni, majd a bírósági határozatokat, sőt a bírósági eljárást megsemmisíteni megvalósíthatatlan vállalkozás lenne, de már a bármilyen formában és módon bejelentett egyedi eseteknek a példás és gyors kezelése, rendezése, az alaptörvényellenes fiktív jogszabályok alaptörvényellenességének vizsgálata és megsemmisítése jogállami fordulatot mutatna, jelezné a jogállam alapszintjének megvalósulását, a jogállamiságnak, a jogállamiság elveinek alapszintű érvényesülését.
Ha létezne a jogállam Magyarországon ennek a rendszerváltás kezdete, 1990 óta működni kellene. Csakhogy ennek vonatkozásában létezik egy olyan összefüggés, ami áttörhetetlen akadályt jelent, ami blokkolja az alaptörvény, a jogállam, a jogállamiság normáinak érvényesülését.
Azok az ügyészek és bírák akik a diktatúra idején mint pártügyészek, pártbírák az állampárt felhatalmazása alapján kitalálták az alaptörvényellenes fiktív jogszabályokat és a fiktív jogszabályokat koncepciós perekben alkalmazták, az alaptörvényellenes fiktív jogszabályok megsértésére hivatkozva szabadságvesztés, vagyonelkobzás büntetéseket szabtak ki, a rendszerváltás után is az ügyészi, a bírói kar tagjai maradhattak, mert az igazságszolgáltatásnál nem került sor a rendszerváltásra és a bírák, ügyészek átvilágítására. Közülük számosan igen magas, sőt a legmagasabb beosztásokba kerültek.
Amennyiben a bíróság, az ügyészség egy beadványban vagy bármilyen formában érkező bejelentésben megjelölt alaptörvényellenes fiktív jogszabály alaptörvényellenességének vizsgálatát elvégezné, megállapításokat tenne, az egyenlő lenne a fiktív jogszabályokat alkalmazó egykori pártügyészekkel, pártbírákkal szembeni vádirattal, akik jelenleg is az igazságszolgáltatásban tevékenykednek, többen közülük a legmagasabb beosztásokban. Ezért inkább el sem kezdik a vizsgálatot.
ÚJ RENDSZERVÁLTÁS KELLENE AMI JOGÁLLAMOT TEREMT ÉS EURÓPAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST!
JOGÁLLAM - MEGHATÁROZÁSOK
Amnesty:
"
A jogállam olyan állam, ahol a jog uralma érvényesül, a közhatalom a
jognak alárendelt, vagyis a hatalmat nyilvános és írott jogszabályok
alapján, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. "
dr. Diós Erzsébet, nyugalmazott
bíró:
"
A jogállam az önkény ellentéte, ahol a hatalommal felruházott emberek
sem állnak a jog felett, egy olyan hely, ahol a törvény előtt mindenki
egyenlő és a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak.
Jogállamban
nincs korlátlan hatalom, mert annak gyakorlását folyamatosan ellenőrzik
a független intézmények és az egész társadalom. "
ADDIG NINCS JOGÁLLAM - KITÉTELEK
Addig nincs jogállam, nincs tisztességes, joghoz kötött igazságszolgáltatás Magyarországon, amíg magyar bírók politikai utasításra vagy saját elhatározásból büntetlenül fiktív, kitalált jogszabályokat alkalmazhatnak bírósági eljárás során és bírósági határozatban.
Addig
nincs jogállam, nincs tisztességes, joghoz kötött igazságszolgáltatás
Magyarországon, amíg a bíróság olyan bírósági határozatokat tarthat
hatályban amelyben bírók fiktív kitalált jogszabályokat alkalmaztak,
olyan bírósági határozatokat, amelyekben kitalált fiktív jogszabályok
megsértése miatt szabtak ki szabadságvesztés és vagyonelkobzás
büntetést.
Amíg
Magyarországon az igazságszolgáltatás csúcsszervei a fiktív,
alaptörvényellenes jogszabályok megsemmisítését kérő beadványra
válaszolva elutasítják azok megsemmisítését, sőt, az
alaptörvényellenességet tisztázó vizsgálatot sem hajlandók indítani és
lefolytatni figyelmen kívül hagyva, hogy ezt az alaptörvény
kötelezettségként írja elő a jogalkalmazó számára, addig nem állítható,
hogy Magyarországon jogállam van, nem állítható, hogy érvényesülnek a
jogállami normák és tisztességes joghoz kötött igazságszolgáltatás
működik.
JOGSZABÁLY ALAPTÖRVÉNYELLENESSÉGE
Az alaptörvény szerint egy jogszabály alaptörvényellenessége, a jogszabály érvénytelensége megállapításához mindenképpen vizsgálni kell, hogy a jogszabály a meghatározott eljárási rendben jött létre, kihirdették azt és megállapításra került a jogszabály hatályba lépése.
Jogállamban szinte minden leszabályozott rendben történik, még inkább így kellene lenni ennek az igazságszolgáltatásban. A bírói függetlenség szabad döntést jelent, de nem jelent függetlenséget az eljárási szabályoktól, a jogszabályoktól és főként nem az alaptörvénytől.